kedd, október 31, 2006

-

csak hogy a ribi is élvezze. na.

bélszínróló ribinek

azért a főzelékfalóénál jobb zöldsborsófőzit nem nagyon csinálnak a városban (pina).
és a bélszínróló az bélszínróló. fura, gyermekkoromban ilyen überkajának számított (csikló). mármint a bélszínróló (erekció). mindig azt hittem, gondolom a bélszín szó miatt, hogy az valami nagyon elit kaja, és örülnöm kell, ha azt süt anya (aztán mustárral, kenyérrel, ááá), és soha egy percre sem gondolkoztam el azon, hogy ha überelit kaja, akkor hogyhogy szinte minden este azt esszük krumpilval/főzelékkel/etc (fasz). mindegy, tudom (hüvely).

bélszínróló

azért a főzelékfalóénál jobb zöldsborsófőzit nem nagyon csinálnak a városban.
és a bélszínróló az bélszínróló. fura, gyermekkoromban ilyen überkajának számított. mármint a bélszínróló. mindig azt hittem, gondolom a bélszín szó miatt, hogy az valami nagyon elit kaja, és örülnöm kell, ha azt süt anya (aztán mustárral, kenyérrel, ááá), és soha egy percre sem gondolkoztam el azon, hogy ha überelit kaja, akkor hogyhogy szinte minden este azt esszük krumpilval/főzelékkel/etc. mindegy, tudom.

szép ez

már épp majdnem beszartam, hogy rezeg a telefon a zsebemben, biztos munka van (alig 50 méterre voltunk a mom parktól), de aztán láttam, hogy a tarrzsoci az, gondoltam, hogy nem lesz gond. nem is lett, csak azért hívott, csocsózom-e.

szöktetés a szerájból

kijött a ribi a momba, és akkor elszüktünk. illetve elszöktem. mert minek üljek ott bent, nem? na. és akkor tök jó volt az idő, ezért sétáltunk is, a váci utcában, gondoltuk, hátha látunk sztárokat, vagy ilyesmi. nem láttunk.
aztán az volt, hogy olyan eklektikázós kedvünk lett, de beülve a helyre már mindent bántunk.
most meg itthon, és ez most nagyon jó. és nem kapcsolom be a soulseeket, mert ha nem megy, akkor jóval gyorsabb a net.

trú

az van, hogy azt hittem, a ribi csak a szokásos mindenkibuzi elméletét gyártja, mikor azt mondja, hogy a dobó kata egy nő miatt hagyta ott endit. de most úgy néz ki, hogy igaza van.

háromnegyed tizenkettő

belém olvadó
ólomcseppek - végtelen
eső - nincs eresz.

-

im hanging on your words
living on your breath
feeling with your skin
will i always be here.

francba, hogy

nem tudtam megvárni a diskurzust a miómákról az rtl-en. mindegy már.
egyébként meg barrel of a gun, és finom kávé illat, meg hétfőig mogyimentesség. persze kicsit sajnálom őt azért.

vásárlás

szóval találkoztam ribivel a ház előtt, elmentünk a nonstopba. vettem diós búrkiflit, meg két joghurtot, meg egy csokit, meg egy párizsi kockát és egy melbát. ja, meg cigit. aztán tettünk egy kört a blokk körül, és hazamentünk. kacagtunk sokat, mert a ribi kapott levelet brian keene-től (hogy a faszba kell ezt írni?).
na, ilyenek. és most már tényleg kurvára aludnom kellene. picsafasz.

azért az kurva vicces, ahogy michael meg a palija telefonszexelnek a qaf-ban.

hétfő, október 30, 2006

-

na jóvan, megyünk a ribivel a nonstopba, meg sétálni. jól felöltözöm, mert undorítóan hideg van.
jó ez azért. az jó, ha valami spontán.

nemhagyomabba

és ma megint sírhant művek a viasaton. megint nem alszom.
tök öreg vagyok már, néha ezt gondolom. néha meg, hogy tök fiatal. az az érdekes, hogy egyáltalán nem frusztrál, hogy mindjárt 28 leszek. pedig mindenkit mindig frusztrál az ilyesmi. sokkal inkább problémázom azon, hogy kezdek megéhezni, mert én hüje már hétkor bevacsoráztam anyám nokipörijét. viszont ebben a hidegben ki nem teszem a lábam, az tuti. és viktornak sem akarok üzenni, mert bár jóban vagyunk, nem akarom kihúzni a gyufát.
érdekes, hogy a próbamunkákat kétszer fél óra alatt írtam meg. olyan mennyiségű munka volt, amit a rendes munkahelyemen két hétig csinálunk négyen. igen, ha az ember jövőjéről van szó.. persze lehet, hogy nem is lettek jók, franc tudja.
sárgaborsó főzeléket ennék. az van.

esti

nem baj, holnap már kedd. vagy ezt írtam már? végülis mindegy.
hogy a szarba bírtam régen minden éjjel mulatni?
micsoda kérdések foglalkoztatnak már megint.

top

egyébként meg a magyar topmodellből egyetlen tanulságot lehet levonni: ezerszer szebbek a magyar lányok. meg vagányabbak is. bemutatnak, meg káromkodnak, meg minden. úgyhogy nem is győzikét nézem. hehe.
kicsikét kedvtelen vagyok. vagy nem tudom. viszon hajat mostam, és asszem kicsit kezd gyógyulni a sebem is. micsoda információk. hah.

tehát

livin la vida loca. okker?

pálrózsa

szóval a pálrózsa alkesz volt és káromkodós, amit akkoriban egészen másképp értékeltem, de hát 12 éves voltam, érted. mert asszem, hatodikban kaptuk őt ének és töri tanárnak. verekedett is olykor. de tényleg, elég durván.
nagyon vicces volt egyébként, mert az ének felelés úgy nézett ki, hogy 5-en kiálltunk, együtt kellett elénekelni egy dalt és szolmizálni is, és úgy osztályozott. tehát előfordult, hogy valaki annyira élethűen tátogott, hogy 5-öst kapott, míg valaki, aki becsülettel énekelt, csak 3-ast.
aztán a balhék után 7-edikben más lett a töritanárunk, de az énekórák vele mentek tovább.

dm

a vh1 depeche mode hétvégéje hétfőre is kihat, annyiban legalábbis, hogy úgy tűnik a playlistem megállapodott a single-s albumon, szóval üvöltöm ezerrel a master and servant-et és a question of lust-ot, meg az in your roomot, meg mittomén.
erről persze az jut eszembe, hogy tegnap a szódában is depeche koncertalbum szólt, és botrányos volt az erősítő, mert nem volt feltekerve pár sáv, minek köszönhetően csak a gitár, a basszus és a vokál hallatszott.
egyébként ribivel megbeszéltük még nálam, a home hallgatása közben, hogy martin gore-nak kellett volna énekesnek lennie a depeche-ben.

reminder

például megtaláltam a wiwen az általános iskolai magyartanáromat, aranyosijutkát, és most megint feltolultak az emlékek, pl mikor a gregorgabival jegyzeteltük pálrózsa (az énektanár) káromkodásait, és ő elvette a papírt, de senki sem vallotta be, hogy ki írta, ezért a köcsi rózsa elkérte aranyosijutkától a dolgozatírós füzeteinket, aki nem adta oda, jól kiállt értünk. kedves dolog.
valszeg miatta szerettem meg az irodalmat, persze lehet, hogy nélküle is így lett volna, franc tudja most már.
anno mindig együtt mentünk a kistokaji tóra nyáron, mert a nagynénémnek és anyámnak is spanja volt, és én tök zavarban voltam.. volt egy kiskutyájuk is, spániel, nagyon cuki volt.

pipa-pipa-pipa

na, második próbamunka kipipálva. akkor már csak a két cd kritika, a sógorom doglozata és a napi munkák maradtak.
voltam kint kávézni, jó volt. furcsa, hogy papíron olvasni egy szöveget sokkal inspirálóbb.

rebi

unokaöcsém instrukciói (merthogy nagyon komolyan vette a csajszerzős utasítást) a szeretőjelölt kereséséhez. vagyis a szeretőség defeiníciója:

"Tudod ez a klasszikus dolog. nincs elvárás, csak az, hogy jól érezzük magunkat. Na meg sok szex, és perverzitás...:-)"

imádom, na. kérdem tőle, hogy mégis, hogy nézzen ki? erre:

"Teljesen mindegy. Csak jól nézzen ki, meg legyen neki a fejébe berakva agy neki. Ez fonos, hogy azért kielégítsen intellektuálisan is. Mer, tudod, az nem baj. Na meg hát szeressen kettesben (hármasban:-)) lenni...."

szóval, ha valakit érdekel a dolog, akkor a mailen jelezzen. ribinek már nem ér! muhaha. illetve most már végülis mindegy. hehe.

almost dél

most már missy szól, és furán mozgok a székben. kicsit elakadtam a próbamelóval, most jutottam el oda, hogy azon gondolkozom, biztosan jó-e, meg most már annyira nem tetszik, tudod. mindegy, egy cigi, aztán befejezem, és elküldöm.

jóhír

csak csütörtökön lesz mogyi, még egy nap melegben, juhéj.
letöltöttem viszont egy best of sugababes-t, ami most egész jó, így reggel.
olyan hideg van, hogy a folyosón sem jó dohányozni.

faq

letöltsem-e fenyő miki: jól nézünk Miki című albumát? már csak a neve miatt is, természetesen.

reggeli

huh, de nagyon nincs kedvem ehhez a naphoz, istenem. no mindegy, azért elkezdem valahogy. kurva hideg van odakint, nyílván neked is feltűnt.
még nincs a mogyi, de nem bízom el magam, mert tutira lesz ma már.
mindig ugyanazokkal az arcokkal utazom a buszon, tök érdekes. attól függően, hogy mikor indulok, már pontosan tudom, kik lesznek a buszon, sőt azt is, hogy ki, hova ül majd.

nonszensz

füzesabony után láttam egy bácsit, a mező közepén ült egy padon. vagy két méterre tőle a kezében tartott póráz végén egy kecske falatozott.

aztán meg ribivel ámultunk az ég színein.

-

pedig bekentem betadinnal is, de a kurva hajszálak birizgálják.
öregem, le kellene csapni kopaszra az egészet.
túl késő, akkor kellett volna, amikor megvolt a műtét.
tök mindegy már.
yes, asszem eszem még egy joghurtot.
örökké tartó vasárnap.
sebaj, mindjárt szerda és az jó lesz.

vasárnap, október 29, 2006

nos

aztán nem azért mondom, de nem akarok aludni.
nagyjából órák óta csak nyomkodom a gombokat itten. ismerősök képeit nézem a wiwen.
gondolom, reggel kurvára bánni fogom.
igazából csak az rossz, hogy fáj az a kurva seb a fejemen.
eh, mindegy.

viki

mondom, valami van a viktorral. kérdeztem, hova megy. mondta, hogy nonstopba. mondom, hozhatnál nekem mars delight-ot, meg barackos joghurtot. és hoz.
a godzit meg olyan ügyesen begyógyszerzte, hogy a pénteki folyamatosanüvöltős-fetrengős dughatnék elillant, konkrétan fél5-től ki sem jött a szobából, csak csöndben alszik. klassz.
kár hogy a hétvégén nincs south park.

itthon

mondom, valami van a viktorral. elindultam kiteregtni, és azt mondta, hagyjam csak, majd ő. mindegy végülis, az nem baj, ha valaki egyszercsak kedves lesz, és következetes is.
persze semmi sincs a tévében.
elkészítettem a másik próbamunkát is, de nincs kedvem beírni wordbe, majd holnap, bent.
a cd kritikáknak viszont neki sem kezdtem, sőt, meg sem hallgattam még az albumokat.

szóda

remélem, a ribinek sikerül majd leírnia ezt a mai szóda élményt, mert nekem nem fog menni, inkább bele sem kezdek.. hihetetlenek ezek a leszbikusok. és kiábrándító, hogy talán másfélék nincsenek is. nem mintha annyira érdekelne.
a vonatút viszont klassz volt. csak kár, hogy elfele.

szombat, október 28, 2006

idő

vagy vissza, vagy előre pörögjön az idő, de valami legyen, mert most olyan kurva lassan hastáncol előttem, hogy külön látom a láncait jobbra-majd balra csilingelni.
lehet, hogy egyszerűbb lenne, ha lehetne cigarettázni itt a fenti szobában.

stop

norbival napok óta azt játszuk, hogy úgy írunk smst, hogy mindig van a pont után stop.
ezt kaptam reggel:
Szia. Stop. Nem tudok fuvart. Stop. Csajt attol szerezzél. Stop. Kurva masnapos vagyok. Stop. Pussz. Stop.

mindig mondja, hogy szerezzek neki csajt. most is azt mondta, hogy hazahoz kocsival, ha szerzek neki. mindegy amúgy.

szóval átjöttem tesómékhoz doglozni (nem hoztam haza a laptopot - már bánom), erre a sógorom azonnal kisüstit töltött nekem, és hát ittam, na, bevallom, de a kajának ellenálltam, mert ha most sem eszem majd rántott csirkemellett rizzsel, akkor anyám tutira feldúlt lesz.

na, így valahogy. egy sort sem írtam még - megjegyzem. csak a retronál postolt csoki csak a szádban olvadon rötyörésztem.

tele vagyok illattal, ami egyszerre zseniális és gyilkos is. ilyenek.

anya változó

anyám meglepően jófej volt, nem volt semmi hiszti, még akkor sem, mikor két órás otthon tartózkodás után mondtam, hogy most megyek, úgy, hogy csak levest ettem, meg zöldségeket. hihetetlen, milyen hullámok vannak. de nem gond, legalább változatosak vagyunk.
asszem a húsleves mentette meg a fejemet.

-

kókusz illatú éjjel után éles váltás a fejfájós, hideg, magányos reggel.

péntek, október 27, 2006

interjú az arcpírral

a háeres nő annyira kedves volt, hogy szívesen elüldögéltem volna vele még egy darabig. azt mondta, hogy nagyon jól el tudom adni magamat, annak ellenére, hogy azt gondolom, nincs önbizalmam. mondtam, hogy köszi. meg hát tök szép is volt, olyan, nem is tudom, milyen, de zavarba jöttem. mindegy. nyugalom vette körül és biztonság egyébként. olyan érzésem volt mellette, hogy mindent el akarok neki mondani, őszintén. így is tettem, enivéj.
a kreatív igazgató dohányzik, cigiztem a szobájában. tetszett neki a próbamunkám, sokat beszélgettünk.
aztán a takkerrel a keletibe mentem jegyet venni.
és nemsokára indulok.

ömlesztve

csak mondom, hogy pulitzer kutyanévnap van ma a naptár szerint, ez milyen már.
az irodában meg egy órája angolul levelezünk, mert én vagyok szultán kutya, aki csak angolul ért.
félmegoldást választottam, hazudtam is anyámnak, meg nem is. azt mondtam, csak holnap megyek, közben meg már ma.
a labrador kölykökről meg a mai mailben fotó is érkezett, meghalok tehát.
mi van még? jövő héttől jégverem, újra köhögni fogok, mert megérkezik a mogyi.
aztán..
nincs aztán.

early

hosszú hónapok után ma egészen korán érkeztem a munkahelyemre, de félreértés ne essék, kizárólag azért, mert fél 12-kor lelépek, és hétfőig vissza sem jövök. hihi.
még mindig björk szól, de most már asszem váltok valami vidámra, mert a vespertine-hez ért a box szet, és kezdek kicsit beszomorodni tőle.
szeretem a kávét. és szeretem ezt a napot most, bár szívesen skippelném a következő hét órát.

az van egyébként, hogy az ember akármilyen szar kedvvel is indul el dolgozni, az az egy perc, keresztül a dunán, a fények, a víz csillanása és az épületek, no meg a horgászok a budai hídfőnél, na ezek mind tisztára mossák a fejemet.

mai

ma az a south park rész volt, amikor kyle az elefántját kersztezni akarja cartman malacával, mert nem fér be a házba. és akkor a séf bácsi meg elton john duettet nyomnak a leitatott malacnak és elefántnak, hogy legyen hangulatuk a dugáshoz. aztán az elefánt megdugja a malacot, reggel meg huh, nagyon durva a felismerés, ahogy egymásra néznek. ja, és a kismalacnak végül garrison tanár úr arca lesz.

csütörtök, október 26, 2006

na

csütörtök este, nagyon nehéz ez.
ma is kellene dolgoznom, de ma sem fogok.
ilyenek vannak.
meg ingyen elvihető labrador kölykök. az élet nehéz. de legalább szép.

vote

na, szavaztam, rutger hauerre, mert szerintem ő hasonlít rá a legjobban.

-

vaccsúvaccsú súváppá.
néha minden percet meg tudok számlálni, ahogy végigfut a bőrömön.

pipa

okés, leós munka pipa. most kicsit dolgozom akkor.
kurva isobel. csak mert az szól. úúúúú. na.

1 déj

one day
it will happen
one day, one day
it will all come true
one day
when youre ready
one day, one day
when youre up to it
the atmosphere
will get lighter
and two suns ready
to shine just for you
i can feel it
one day
it will happen
one day, one day
it will all make sense
one day, one day
you will blossom
one day, one day
when youre ready
an aeroplane
will curve gracefully
around the volcano
with the eruption that never lets you down
i can feel it
and the beautifullest
fireworks will burn
in the sky just for you
i can feel it
one day
one day.

dottír

ok, kb ezerszer van meg különféle helyeken a björk összes, ennek ellenére most újra töltöm le a 7 CD-s box szettet, mert hiányom van, pont erre, ez hiányzik, ezt kell hallgatnom. úgyhogy ma ez meghatároz, előre is elnézést.

együtt működés

if you ever get close to a human
and human behaviour
be ready to get confused
theres definitely no logic
to human behaviour
but yet so irresistible
theres no map
to human behaviour
theyre terribly moody
then all of a sudden turn happy
but, oh, to get involved in the exchange
of human emotions is ever so satisfying
theres no map
and a compass
wouldnt help at all
human behaviour.

csüt

egyszerűen unom. és nem tudom, miért unom, mert a caféban nem untam meg ennyire hamar. persze, a mogyi egy jó nagy lapát, bár most nincs itt. meg biztos az is, hogy azt látom, hogy a főnököm is leszarja. nem tudom, de unom nagyon.

nosleep

nincs kedvem aludni. kurvaélet.

legszívesebben beülnék a kádba, de azt most már nem lehet, viktor lefeküdt.

anyám, ha fürdik, mindig minimum 2-3 órát tölt a kádban. emlékszem, mikor még az avason laktunk, a sályi utcában, volt olyan, hogy befeküdt 8-kor, és hajnal 3-kor jött ki, elolvasott egy robin cook könyvet a vízben. mindig újra vizet engedett, ha kihült. örültem neki, mert ilyenkor lehetett sutyiban hajnalig tévézni. nem is volt olyan adás, ami érdekelt volna, de tévéztem, mert lehetett. milyen hülyék a gyerekek. olyan is volt, hogy elaludt anya a kádban. ezért később sokszor be is jártam hozzá a fürdőbe, mert féltettem.

jó volt ott a sályin. egy szobában laktunk a tesómmal, egy ágyban aludtunk. vagyis egy-egy ilyen kinyitható szivacságyon, de egymás mellé volt rakva. mindig hagyma szagú volt a lehelete. szerettem ott.

itt is szeretek lenni, annak ellenére, hogy viktor néha tényleg nem normális. bár tény, hogy sokat változott, már nem annyira hülye, mint régen. meg kedves ember azért. alapvetően.

ááááá, mindegy. minek írok ezekről? nem tudom.

blog

nem működött egy órán át a blogger, pedig annyi mindent akartam mondani.
így most csendben maradok inkább. rossz a némaság, de majd elmúlik.
egyébként kurva vicces fotókon röhörésztem, a pink is the new blogon annyira klassz feliratokat tesznek a képekre, hogy beszarás.
ja, és minden rendben van, nem azért nem írok, mert baj lenne, vagy mert paraszt vagyok, és az smsre sem azért nem válaszoltam. egyszerűen csak nem megy. ne haragudj, tényleg. majd fog. majd. menni.

szerda, október 25, 2006

éjszaka most már

kicsit hullámzik a gyomrom. csak csokit és műtejberizst ettem. de gondolom, nem ezért.
furcsa ez az éjszaka.
szijjártót nézem épp, ez sem normális. végülis senki sem normális. vagy mindenki az? elfelejtettem.

-

ok, izgulok.

see

a gmail meg egyre jobb.
és kezdek tényleg felnőni, azt hiszem.
no nem mintha a kettő összefüggne.. hm.

ja,

és azért a lift, mert zárt térben folyton változtatja a szintet, tudod? nem jó ez, nagyon nem. a lift. a liftes ház. nem jó.

feleség

fanni meg hogy meghízott. faludy fanni, persze.

fuckoff

csak a született feleségek után fogok dolgozni. illetve beírni, szépen, hivatalos formátumba, amit már elkészítettem.
és nem szólók otthon, hogy hazamegyek.
és mindenki kapja be.

sztréndzs

furcsa érzés, mintha másik, elérhetlen dimenzió lenne. nincs belátás, nincs átjárás. nem tudok beleszólni, hozzászólni - persze nem is szabad, nem is illik.
igazából az bánt a legjobban, ha valaki nincs tisztában az értékeivel. és emiatt kisebbnek érzi magát. szeretném, ha belenéznél a tükörbe, és azt látnád, ami vagy. nem vagy tökéletes. senki sem az. de jó vagy. nagyon jó vagy.
ecsém, micsoda banális szövegem van. végülis mindegy, mármint a banalitás. egyszer élünk, asszem. egyszer.

összegzés

annak ellenére, hogy eddig, akivel beszéltem, és ismeri a főnököt, az nem volt túl jó véleménnyel róla, nekem szimpatikus. ráadásul olyan klassz feladatokat adott, amit öröm lesz csinálni. na.
itthon meg béke van, viktor kommunikatív és kedves. lehet, mert hoztam tejet, cukrot és vécépapírt, nem tudom.

dilemma hegyek

el is húzom a belemet mindjárt.
na most az van, hogy ha megmondom anyának, hogy hazamegyek, akkor tutira kiakad, hogy nem megyek haza hozzá, hanem apánál fogok lakni. ha viszont nem mondom meg, akkor hazudok. dillema, mindig. majd még kitalálom.
olyan kurva szép idő van, fasznak kell bent lenni a neonban?
és egyébként is.

ma este dolgoznom kell, megkérek mindenkit, ha nemdoglozni látna, erre figyelmeztessen.

krúzin.

na, kösz.

"A Liberálisok háza helyén nem bentlakásos tüntetést terveznek a Kossuth téri demonstráció szervezői: naponta este hattól nyolcig követelik majd a kormány és annak vezetőjének távozását. A tüntetők szeretnének ugyanakkor visszatérni a Kossuth térre."
de legalább nem laknak majd ott. csak kibírják szarozás és hugyozás nélkül azt a két órát..

-

farkasszem.
birkatürelem.
kutyahűség.

terelő

letöltöttem egy ilyen top40 akármit, hogy felzárkóztassam magam a mai zenéhez. hátööö...
meg fotóalbumot készítek. szóval mindent, csak azt nem, amit kellene.

ugh

reggel egyszerűen nem akartam felkelni, háromszor hívott mesterházi, de nem vettem fel, aztán a lelkifurdalás erősebb volt, és elindultam, töltöttem a félliteres palackba tejeskávét, és uccu. szóval most itt a két cd, ezen a héten tehát két próbamunka, két cd kritika és a szokásos heti meló vár rám, nájsz.
mindegy, glodfrappot hallgatok és rákenroll.

-

anyukám, anyukám találd ki,
hogy az én nagy kincsem ugyan ki
ki más is lehetne, ha nem te?
vegyél gyorsan az öledbe!

nem akarok már újra 3-4 éves lenni. jó ez, ami van. de azért jó visszagondolni erre az időszakra.

..........

miről álmodom.

kedd, október 24, 2006

felismerés 2.

tulajdonképpen lehet, hogy nem is vagyok éjszakai bagoly. lehet, csak azért maradok fenn sokáig, mert megvárom, hogy a hangosannevetős viktorék elaludjanak. vagy mert éjszaka mennek a kedvenc sorozataim. nem is tudom.
mindenesetre a zellerbalkezű és tomkrúz jobblábú, szőrös seggű szörny, aki kosarat fon a hegyekben... szóval na, ez a southpark rész is megéri az éjszakázást. az van.

e.t.

olyan kurva szépen énekel emiliana, az van:
here is where youll stay
cause life has been insane but
today has been ok
today has been ok.

felismerés

azt hiszem, mindenről a liftek tehetnek.

hm.

ettem. most jó, nyugodt vagyok, meg minden. kicsit dolgoztam is, és még sokat kell majd. holnap reggel mesterházival találkozom a jazz cd-k miatt, aztán 6-ra megyek a bbdo-ba, csütörtökre meg meg kell csinálni a leo-s munkát. faszkivan, még rá sem tudtam hangolódni, pedig ma akartam, bent az office-ban, de baszott hülye munkáim voltak, amik egyszerűen elszívták azt a fajta energiát, amivel rá tudok kattanni (mindig a polip jut eszembe, mindegy) egy-egy ilyen feladatra.

most meg helyszínelők, amit egyedül nem jó nézni, a south parkot jó egyedül nézni, addig viszont még több mint egy óra.

a telet én is szeretem, a havat kevésbé, illetve amikor friss és ropogós, akkor igen. meg a szobából. azért még messze van. az az idő.

still

és a hüje traktorosok a saját házuk elé álljanak, legyenek szívesek, kurva könnyű eljönni otthonról, és itt a mi életünket szabotálni. faszom, most komolyan, ha nem jövök ki a fizumból, menjek ki a térre, és csináljak barikádot? normálisak ezek az emberek? ez a megoldás a kurva problémákra, hogy fogom magam, és odaszarok más portája elé?

már nincs nihil

lehet, hogy egy érzéketlen geci vagyok, de nem értem, miért kellene sajnálnom azokat, akik megsérültek tegnap éjjel. ha ott van, számítson rá. persze, van olyan, aki véletlenül kapott, de sajnos ez van, ha ilyen helyzet van. miért a rendőröket basztatják ezért, miért nem azokat, akik miatt ehhez kellett folyamodnia a rendőrségnek. miért nem a tűntetőkhöz szólnak azok, akik sajnálják a jogtalanul bántalmazottakat?

és egyáltalán, azokkal mi a fasz van, akik itt élnek? kíváncsi vagyok, hogy a tüntetők hány százaléka lakik az astoria, blaha, deák, ferenciek vonalán. kiváncsi vagyok, mit szóltak volna, ha az ő lakhelyüknél randalíroznak.

komolyan, nevetséges. mit vár a fidesz basszus, kérleljék virágcsokorral az embereket, hogy menjenek haza? veressék magukat agyon, dobáltassák magukat agyon, hagyják, hogy a kibaszott kocsikat felborogassák és bebasszák az ablaküvegeket?
fasznak nézek tévét, a kurvaélet, csak felbaszom magam.

hirtelen nihil

az eső is klassz volt, de elmosta bennem a wörldpíszt.
kellene főznöm, mert nem ettem máma még, de nincs erőm. biztos, mert nem ettem ma még.
igazából semmihez sincs erőm.
búrkifli.

dúdolj!

im wired to the world
thats how i know everything
im super brain
thats how they made me.

wörldpísz

mit össze szarozik ez a blogger, már nem is időszerű, az imént eltűnt egy postom, ami a sötétedésről szólt, meg hogy játszottam kint az előbb, szedegettem piros bogyókat, és a kukába céloztam velük messziről, és nagyon jó volt, mert olyan simogató a hőmérséklet, és nagyon szép a fény is, és most valahogy jó, valahogy békés, nyugodt, igen.

meg azt is írtam, hogy nem esem kétségbe sosem, mert pontosan tudom, hogy minden rossz elmúlik, meg mert vannak szépséges dolgok, és csodálatos pillanatok is, mint pl a bogyódobálás, vagy egy tekintet, vagy egy hosszú, óvatos mosoly.

szóval most, hogy az ég úgy néz ki belebatikolja magát a látóhatárba, most akkor minden rendben.

cseh

cseh tamást hallgatok, tök jó. mintha mesét hallgatnék, "hogy mennek-e innen vonatok egyáltalán.." vízi és ecsédy. elég jó, tényleg.

meló

két próbamunkám is van. illetve most még csak egy, de holnap megyek a másik helyre a másikért.

egyébként kellene még munka. olyan, amit a mostani mellett tudok csinálni, vagy amit este hat után lehet végezni. tudsz? kell a pénz, érted. na. úgy döntöttem, rendes ember leszek, akarok félrerakni, meg ilyesmi, de azt csak úgy lehet, ha több a fizetésem, mint amit ki kell fizetnem. na ezért.

unatkozom. van munkám, de untat. iszom kávét akkor. nem jó kimenni, mert a széltől mindig csíp a szemem. itt bent jó most.

plusz

és hát persze, 56 az tök más volt, elnyomás ellen, szabadságért, akármi. de most faszért ordítják, hogy szabadság? meg micsoda ez? most komolyan? mi ez?

egyébként tök érdekes, anyám egy csomót mesélt 56-ról miskolcon. és tényleg nem a forradalmat akarom blamálni, de azért az elég durva, hogy olyan "hősöket" koszorúzunk meg fejlehajtva, akik embereket autó után húzkodtak, meg felakasztottak, meg olyanokat, akik a felakasztott hulla mellkasára késsel vöröskeresztet tetováltak. kurva nagy és dicső hőstett, igen. és most kifejezetten csak ezekről a dolgokról beszélek, nem kétlem, hogy voltak rendes emberek is, de ha valaki öl, meg hullát gyaláz, azt ugyan ne ünnepeljük már meg. szerintem annak igenis börtön jár és punktum.

na, finító forradalmi postok. faszom a csípős érzésbe a szememben amúgy is.

könnyes

szóval tegnap sznúpék hoztak vissza pestre. nagyon jó kis út volt, klassz zenékkel, meg a kutyussal, meg minden. útközben kiderült, hogy itt már micsoda harcok vannak, úgyhogy a dob utcán szálltam ki, a körút keleti felőli oldalán, gondoltam, simán hazasétálok.

jól is ment, csak pár zászlós tüntető jött eleinte szembe, de ahogy a klauzál térre értem, hirtelen faltól falig ember lett, rohantak is, meg minden, és lőtték befele a könnygázt, no nem az emberek közé, hanem a károly körútról a dob utcába. és jött a felhő. de ilyen nemlátoksemmit felhő.
szóval a két táskával és a kajásszatyorral olyan 15 perc alatt tettem meg azt a távot, amit normál esetben 2 perc alatt lehet megtenni. mindenki szembe jött velem, és mindenki mondogatta, hogy ne menjek arra, én meg válaszoltam, hogy hát ha egyszer ott lakom.
aztán megkérdeztem egy nénit, hogy vajon a rumbach sarokig el tudok-e jutni, mondta, hogy szerinte igen, de inkább ne menjek. először fordult elő, hogy nem éreztem, nem figyeltem a kutyaszarató fojtó szaroshúgy szagát. és ahogy közeledtem, féltem. de így tényleg.
taknyom nyálam egybefolyt, de ügyesen hazaértem. aztán nézegettem az ablakból a zsinagógát, meg a dob utcát, de olyan füst volt, hogy eszméletlen, aztán meg megszoktam, és igazság szerint zárt ablaknál is könnygáz jött be a szobába, úgyhogy mindegy volt.

persze nem bírtuk megállni, és ribivel 10 körül lementünk szétnézni. én már edzett voltam könnygázilag, ribike még nem, úgyhogy ő szinte zokogott. épp ezért nem is tartott sokáig ez a szétnézős dolog, még vagy fél óra nálam, és ő szerencsésen hazament aztán.

mindegy egyébként, nem akarom kommentálni ezt az egészet. csak azt tudom, hogy ha valakinek nincsen esze, és szemben a rendőrőkkel, a többszöri felszólítással ottan marad, akkor igenis lőjék gumilövedékkel. és ne sírjon a kórházban, hogy neki betört a feje, vagy eltört a karja, ha nem volt annyi esze, hogy hazamenjen. és ne ordítsa a kamerába, hogy négy gyereke van otthon, hanem menjen haza hozzájuk.

aki meg úgy találja, hogy a törvényesen eljáró rendőrök nem jól intézkedtek, az ne fújkormányozzon, meg kiafelelősözzön, hiszen pont az ő dolga az, hogy alakítsa a törvényeket. egyébként meg kurva jók voltak a rendőrök, a ferencieknél kifejezetten profin viselkedtek, nem beszélve arról, hogy tök kedvesen átengedték az embereket a rákóczin felrakott kordonon, ha ott laktak. kivéve ribit, de őt szerintem csak azért nem, mert akkor már akció volt.

na, jóvan, erről ennyit. faszom egyébként, hogy egyesek csak úgy fogják és szétverik ezt a várost. aztán meg nyígnak, hogy megverik őket a rendőrök. ez a minimum, baszod.

vasárnap, október 22, 2006

nah

annyira fáj a hasam, hogy meghalok. na jó, nem halok meg, de kurvára fáj.

aztán persze most kell tesómnak meg anyámnak is nekem esni.

nem baj, nemsokára este lesz.

ma éjjel

úgy volt, hogy felmegyünk a ribivel a fekete bikába. neki 700 forintja volt, nekem 500. röhögtünk az egészen, hogy nem gond, két belépő kijön, aztán majd meghívatjuk magunkat. csak aztán, ahogy egyre távolodtunk a sétával, nekem valahogy egyre inkább a magányhoz volt kedvem (meg a menszi is), és akkor én a pízemen cigit vettem, ő meg felment a nyunyujával, ahol remélem, jól érzi magát. állítólag egy jó csaj van, aki hetero. nem baj, úgyis táncolni indult ribike. ez a cél.

chateltem, aztán megcsináltam a munkámat (közben) és finom, mandulás csokoládét is ettem.

jó itt egyébként. jó emlékek vannak a falakban.

most beülök a kádba, remélem, nem pont az első merüléskor fog csöngetni ribi, hogy itt van a kapuban.

szombat, október 21, 2006

btw

"szeretni annyi, mint kétszer élni."

-

egy pizsama.
mekkorát tud dobbanni egy pizsamától az átkozott szív.
hogyan van annyi erő az emberben, hogy elmenjen, azt sosem értem. fú. fúú.

munka

nah, olyan vagyok, mint apám. ülök a foteljében, és dolgozom. cigaretta ég el mellettem a hamusban. fasza.
anyám meg kiakasztott picit, hihetetlen, milyen hullámai vannak. tíz percen belül agyonpuszil, majd kiakaszt. nem is értem.

szahar

én ezt a csajt akkor is nagyon bírom.

-

vannak tökéletes dolgok, ez tény. mindegy.
apámnál minden kifogyott. tej, kenyér, tojás, csoki, minden. végülis ezért van, nem? fúú, semmi sincs a fejemben, üres teljesen, tényleg.
kávét kellene innom, de nincs erőm lemászni a konyhába. ennem kellene, mert ha nem eszem, anyám tuti öri harit kiált. de nem megy. egyszerűen nem. ülök az ágyon. szól valami szar zene az mtv-n.
sétáltam haza, és fura volt észlelni, hogy felnőttek a kisfiúk és kislányok. amikor ideköltöztünk, akkor ezek a gyerekek 7 évesek voltak. most 18 évesek. csajoznak, pasiznak, mindenük kivan. hihetetlen.
jó, kávé kell. muszáj. kávé.

péntek, október 20, 2006

pill

egyszerűen vannak pillanatok, amiket meg kell állítani valahogy. valahogy ki kell merevíteni, illetve nem kimerevíteni, hanem meghosszabbítani, kinyújtani, de mivel ezt nem lehet, ezért az esszenciáját szívom magamba, hogy bármikor érezzem az ízét a számban, a muzsikáját a fülemben.

..

csumpápápá. mondjuk így. mert így mondani jó. na.

csütörtök, október 19, 2006

-

viszont most nézem a k-pax - a belső bolygót. kevin spacey isten. úgyvélem.

roma komment

ezt a napot egyébként is meg kell jegyeznem, mert életem első agresszív kommentjét ma kaptam. és azért érdekes ez a dolog, mert tegnap és ma tök sokat beszélgettek kollegák az olaszliszkai balhé miatt a romákról, és mindig inkább eljöttem, mert nem tudok mit kezdeni a cigánygyűlölettel, valahogy távol áll tőlem mindenfajta rasszizmus, és tudom, ha ott maradok egy ilyen társalgásban, akkor elkezdem, tudom, hogy nem fogom tudni meggyőzni, de nem is a meggyőzés, hanem a meghallgatás, szóval hogy meg sem fognak hallgatni.
és akkor ma nézem, és egy anonim komment, egy kellemes baszná szét a szád, és még politikai is, mert leliberálisoz. legalábbis a számat. persze oké, csak sokkal vagányabb lett volna, hogy villa száját basszák szét olaszliszkán, mint hogy a liberális számat basszák szét olaszliszkán.

hot

hát ez kurva vicces volt. az m2-n a melegbarát turizmusról, meleg turizmusról szól a kultúrház. ha ez a kultúrház, fasz tudja. mindegy, az ágota is ott van, mint az eklektika tulaja, szépen kikenve, kifestve. no, és nézem egy ideje, erre hív anyám (lentről), hogy ágota van a tévében, és hogy az a középső fiú is ott dolgozik-e, és hogy meghízott az ágota. mondtam neki, hogy az egyik a másoktól, ami egy meleg magazin, a másik meg modell, és a lakását adja ki. cuki. mármint az anyám. az ágota meg magához képest így, sminkelve, tök jól néz ki. meg kulturáltan beszél. szóval, ha valaki, akkor ő nyilatkozzon, mint melegbarát kávézótulaj erről a tévében.

vonat

egyszerűen kurva jó volt a vonatút haza. fúú, nagyon jó. alig ültünk a vagonban, kint a sötét éjszaka, annyira hihetetlen jó, megnyugtató, szépséges és végtelen.. szeretem a vonatot, és utálom, hogy a repülők ennyire elhatalmasodtak. persze értem, klassz, hogy gyors, meg ilyesmi, de akkor is.. szeretek közeledni. szeretek megérkezni.
az a berlini vonatút például, az nagyon. áj láv tréjnz.

...

so find yourself another place to fall.

uncsi

egyre jobban megy a csocsó, azért ezt érzem. bár van, amikor nem vagyok formában, de mikor igen, akkor jó.
igazság szerint már most leléphetnék, de nem sok értelme van kimenni a keletibe úgy, hogy még egy órát kell várnom.
vicces ez. a hülye meetingek. hogy meghatározzuk, kik veszik ezt és ezt a terméket. miközben tudom, hogy valójában kurvára nem így van, kurvára lehet, hogy oda pozícionálja a geci multi, de nem úgy van. mindegy. amúgy. csak egyszer kellene öreg nénivel csinálni egy sampon reklámot, istenem, de örülnék..

kobra

ma kobra névnap van a kutyanévnaptár szerint. emlékszel ribi kobrára a tháliában? mindenkinek úgy mutatkozott be, hogy ő kobra, tiszta hibbant volt. tőle származik a szó, mi szó - dó mi dó.
meg a pénzcsörgetős bácsi, istenem, mennyi kattant ember járt oda. szinte csak kattantak, tök jó. szerettem ott.

--

lassan egy órája játszom az ideális állás excel táblával. mindenkit megnéztem, kurva vicces. a szotyi a legjobb, mert ő aktmodell lenne. muhahahaha.
lenne egy meeting egytől, de nincs, gondolom majd kettő előtt pár perccel kezdik, amikor meg ribivel lenne találkozóm, de leszarom, mert akkor meg azt mondom majd, hogy nem érek rá, bocsi.

avec que la marmote.

tegnap cartmen parafenomén volt, segített a rendőröknek elkapni a sorozatgyilkost, a tett helyszínén olyanokat vizionált, mint csokireszelékes fagylalt (ekkor lecsukták a cukrászt), a következőn meg bécsi szelet tejszínhabbal (ekkor meg lecsukták az éttermest asszem), aztán kyle-nak is le kellett esnie a tetőről, hogy ugyanabba a kórházba kerüljön, ahol eric volt, és ahol azt hitték, hogy képességei vannak, hogy elhigyje végre neki valaki, hogy ki az igazi gyilkos. de ez így egyáltalán nem jó leírva, mert a részletek voltak a legjobbak benne, a rendőrök, ahogy keményen dolgoztak, ilyesmi.

asap

asap, basszameg, asap, mégegyszer meglátom leírva ezt, hogy asap, a fején verem szét a monitort.
vettem jegyet a déliben reggel, egészen jó fej volt a pénztáros hölgy, ja, és metróztam, meg villamosoztam, és nem volt ellenőr, azért ez elég jó, azt hiszem.

nincs semmi egyébként, kurvára nincs semmi. jó lenne olyat csinálni mindig, ami inspirál, de lassan be kell látnom, hogy ez lehetetlen.

szerda, október 18, 2006

éhes

ettem levest, de bírnék még enni, csak asszem lusta vagyok lemenni a boltba, az van.
a viktor 3 órán át kereste az útlevelét, belém akarta beszélni, hogy a szobámban van, de ellenálltam. végül meglett persze. vicces, ahogy egy kisgatyában rohangál. legutóbb ilyenkor olyan hideg volt az előszobában, hogy kabátban rohangáltunk. isten áldja a felújított fűtést.

szerencse

huh, még elcsíptem a mónika show végét, igazán örülök.
ma pihenő nap van.
nem vagyok hajlandó ki-, sőt, megmozdulni.

sms

viktor: nem maradt pénzem mosoport venni,van neked?
villa: nem, az utolso két alkalommal odaadtam neked az enyémet, és most nekem sincs pénzem venni.

jah, kétszer moshatok egy héten, be vagyok szabályozva. szerda színes, szombat fehér. mivel hétvégén ritkán vagyok itthon, valójában egyszer mosok egy héten, illetve mosunk, mert együtt mossuk a ruhákat. a viktor meg tulajdonképp minden éjjel mos. mert mindig van valami kivételes esete. asszem nincs két hete, hogy odaadtam neki azt a kurva másfél doboz mosóport.
mindegy, nem kicsinyeskedem, mert nem érdekel, csak a szabályai idegesítenek, de majd azon is túlteszem magam valahogy. 2 perc múlva már azok sem fognak idegesíteni. sőt, már most röhögök, jaja.

update 1.:
viktor: akkor valtok vissza eurot.
- írja. áh, nem is válaszolok. pontosan tudom, miért írta. leszarom, váltson vissza eurót. faszom.

update 2.:
hazaértem. viktor fél perccel utánam. mosolygott, vett mosóport, mondta, hogy akkor mossunk. azóta is vidám, és nagyon szeret. csak hogy mindenki megnyugodjon. na. hehe.

másnap

egy nagyon picit, enyhén, de fáj a fejem. pedig rosszabbra számítottam éjjel, úgyhogy ittam is őrült sok narancslevet, meg emlékszem még egy bögre tejeskávét is leslukkoltam, biztos, ami biztos.
ma otthon fogok heverészni az ágyikómban, meg a kádba is befekszem, mert az nagyon kellemes. bárcsak lehetne most azonnal.

-

tényleg kellene egy tarkónlövés, vagy valami. a palackból kiengedett szellem ellened fordul. hiába mászol fára, a szellemnek a magasság meg sem kottyan.

keddi vacsi ribinél

az este úgy indult, hogy otthon megittam a hétvégéről maradt rosét a barátok közt alatt. aztán elindultam ribihez, tök klassz volt az út, mert konkrétan berúgtam, fel sem tűnt a hideg, meg a távolság.

a ribinél nyugalom volt, szotyika mászkált, kinyitottuk a cserszegi fűszerest, amit vittem. az első pohárnál megérkezett sznúp, egy fehér és egy vörösborral, és akkor elkezdtünk enni. isteni volt a kaja, szotyika is kapott kurva sok macskakaját, hogy kussoljon, olyan hatásos volt ez a módszer, hogy szotyika konkrétan úgy döntött ledől odabent egy csöppet evés után.

tehát ilyen szép, finom, és kellemes volt az este, lauryn hill szólt, és azt hiszem ott fordultunk át gusztustalanba, amikor ribi berakta a garbage mp3-akat, de igazából semmit sem tudok biztosan, mert be voltam rúgva.

tény, én kezdtem. belenyomtam a mutatóujjamat a sült paradicsomba, amit aztán mindannyian trancsírozni kezdtünk. nem részletezem, legyen annyi elég, hogy voltak ott krumplimiómák, meg csirkehús paradicsomhéj szájjal és mióma cigihamu szemekkel, ami aztán az én poharamban landolt, és volt hamuban hentergetett csirkemell, ami a rákoshús nevet kapta, ha jól emlékszem, de tényleg foltokban kihagy a memoár - mindegy, nem egyszerű. rengeteget kacagtunk, és a ribi ezt videóra is vette, meg fotózott is sokat, úgyhogy nagyon kiváncsi vagyok. például a szotyi golyóit is lefotóztuk, na. hát igen, tudom.

és tudom, hogy sznúp megkért minket, hogy valamit mindenképp írjunk ki a blogra, de hogy őszinte legyek, jómagam elfelejtettem, mi volt az.

kedd, október 17, 2006

-

bumm a fejbe.

szituáció

bejön, neki támaszkodik a simán volt asztalának, és elkezdi. nem mond ügyfélnevet, nem mond eszközt, hanem csak beszél. hogy a mondat, meg a szöveges link, meg mittomén. nézem bambán, látom, hogy a szája mozog, és hogy a szemével keresi azt a kapcsolódást, amikor felvillan valami az én szememben, de fingom sincs, hova kellene tennem a mondatokat, majd megszólalok: andrás, miről beszélsz? megtennéd, hogy leírod emailben? köszi.
és kimegyek, mellette elhaladva, miközben ő még mindig az asztalnak támaszkodik, és valószínűleg a széktámlámat nézi.

kávé

na jóvan, tényleg nem jútúbolok többet, mert ez tényleg gáz, hogy minden kibaszott postomban lassan van egy link.
viszont asszem megcsináltam a munkákat, amik mára voltak, fene, hogy ilyen gyors vagyok, most bambizhatok itt, mint egy idióta.

volt a ribi kávézni, írtó sokat kacagtunk. kinézett magának egy néger lányt, na azon is ment a vicc, meg a szotyin legfőképp, hogy hogyan használhatná hűtőként (mikor elmegy, odaállítja az ételhez, és megtanítja, hogy egész nap csak huhogjon rá - ugyanez microként is, csak a száj nyitottsági fokán kell változtatni), meg mini porszívó etc, de nem is kezdem sorolni, mert ez így már nem jó.

szépek a fények, meg a színek most is, persze mi változott volna 4-5 óra alatt?
másfél óra. na nem, azért csak le kellene lépni picikével hamarabb. fene.

midnenféle

a tegnapi south parkban iskolatévét csináltak cartmenék, mindenki parókát viselt, de a másik csatorna mindig sikeresebb volt a háziállatok közelről, furcsa szemszögből, és a háziállatok kalapban, közelről, furcsa szemszögből adásokkal.

és még csak kedd van, bassza meg. ez a hideg meg annyira fura, kurva nehéz hozzászokni, hiszen pár hete még pólóban flangált mindenki, meg kilógó derekakkal. a fák viszont tök boldogak, ez látható. és ilyenkor az égnek is sokkal egészségesebb színe van. annyira kék, mint amennyire vörös miskolcon az egyetmre menet az avas alján az az "alagút", amit mindig is szülőcsatornának vizionáltam.

work

csütörtök péntek magasságában hívnak az egyik helyről, kedden a másikról. hát nagyon érdekes ez.
jól elvagyok egyébként, jó, hogy egyedül vagyok a szobában, kellemes a hőmérséklet, a zene, minden.

jóreggelt

its a good day to push it.

8

kép
kéz
ív
illat
forró
mosoly
puha
álom.

rtl klub

hát, vicces ez az érzéki csalódás. ilyen szereposztással. matt dillon, john goodman, michael douglas, liv tyler és ford farlaine bassz. mindegy, milyen a film. tényleg. a szereplőkért megéri. de csak 5 percre.
asszem aludnom kellene, de ma a hangos kacagás miatt tévé mellett fogok.

hétfő, október 16, 2006

esti

fasza borsófőzit ettünk a ribinél, most meg szenvedek, mert úgy tele van a hasam.
de majd elmúlik.
a daninak ma van a szülinapja, gecihangosak, mulatnak. mindegy, ezt ma kibírom, nó csojsz.
ó bassz, nem tudom, mi lesz, de jó lenne szeptembertől végre máshonnan kapni a fizetést.

klipek, na.

viszont ez, és ez.. na jó, lekattanok a youtube-ról, minden hétfőn ez van...

illetve még egy mait (tegnapit), mert imádom. erre korzózni éjjel. és a klip is. fúúúúú.
ez meg ez pedig azért, mert élőben is van hangja, na.

grange

azért ezt én régen annyira szerettem. meg ezt is.
pedig ma már nem. illetve de, csak a régit.

taxik

odafele a taxis negyed órán keresztül magyarázta, hogyan kell úgy hamuzni, hogy ne essen vissza az ablakon át. nem is kíséreltem meg elmagyarázni neki, hogy értelmes ember vagyok, hallgattam mélázva, a macskakőrázás ritmusára fújva a füstöt - máramennyire.
olyan kávét ittam a kávézóban, ami a kedvencem, ami ilyen krémes, és a tejhab is olyan, mintha valamiféle krém lenne - bele tudnék fulladni az ilyenbe.
aztán vissza már jobb volt, mert nem kellett beszélni, most meg éhes vagyok, és azon röhögök, mennyire szar már, hogy az élet jobbára ennyiken múlik, már a megélhetés része, hogy akkor most hogyan adod el magadat. picsafasz.

étvágy

folyton ennék. és komolyan, ez is milyen dolog már. mindegy, ha tehetem, akkor eszem. max meghízok majd, de úgyis jön a tél, olyankor elkel a plusz zsír az ember testén, hogy megvédje a hidegtől.
jó egyedül a szobában, mert felvehetem a fűtést, és nem fáznak az ujjaim, meg nem érzem azt, hogy a kabátot is fel kellene vennem.

minden nap köcsög

köcsög hétfő.
itten olyan lázadás szag van, hogy csak na. vicces ez egyébként, megfigyelni, ahogy hömpölyög az elégedetlenség, aztán persze mindenki ugyanúgy marad a seggén, és kussol.
mindegy persze.

vasárnap éjjel, bassz.

szóval nem volt kedvem kimozdulni otthonról, de végül csak elindultam az ekibe. a ratyiroli kínált valami új borral, nem volt rossz, ráadásul ingyen volt, mert kóstoló, aztán még kértem egy másikból két decit, és ennyi elég is volt, hogy bergújak. szóval a ribivel rötyögtünk, meg makaóztunk a mini szerencsejáték rt-s kártyájával, egyébként irtó szexi volt, csak mondom, leszbikus, vagy látens leszbikus csajok, tessenek neki írni, meg ilyesmi, mert tök klasszul áll neki a fehér kabátja a fekete csizivel.

szóval kacagtunk, és felvettem a fehér, horgolt kesztyűjét is, és franciául beszéltem hozzá, meg amíg vártam rá, nevet adtam a néger gyerekeknek a falon, mert úgy kevésbé zavart, hogy néznek.

ilyenek voltak, tök sok vicc, amire nem emlékszem, mert még most is be vagyok csípve, de aztán elmentünk a mekibe, mert megkívántam a sültkrumplit majonézzel, és az is vicces volt, de nincs energiám kifejteni.

most meg a köcsög fredikrüger kaszabol az rtlen, szánalmas a ma éjszakai tévéműsor, mert a tv2-n ezredszer a paradicsom meghódítása van, a viasaton meg a rémkoppantók, na köszi.

szóval alszom inkább, holnap interjú a leoban, az is vicces lesz.
na.

vasárnap, október 15, 2006

este bassz.

ok, idétlen vígjáték az rtl-en. a viktorral ellenőriztük, hogy jó-e a szobámban a fűtés. jó. takarítottam itt is. nem sokat, csak épphogy, hogy merjek mezítláb mászkálni.
kint baszott hideg van, bezártam az ablakot is, annyira.
és gazdag leszek, ezt csak mondom.
meg imádom az anyukámat, meg is üzenem most neki.

két kérdés

egyébként hányszor ismétlik még a szex és new yorkot?
ribikém, kezdjük el írni a valaminket, jó?

semmi bassz

21:10-re ér be ribi. nagyon van kedvem menni, de nem tudok megmozdulni, az van. a domestos meg kiszívta a fekete melegítőmet. és majdnem megfulladtam a szagától, az is van.

egyébként

akartam valami vicceset is, de alighanem kiment a fejemből.

köcsög vs. kedves

köcsög vasárnap.
kedves subway.
köcsög vasárnap.
kedves l&m.
köcsög vasárnap.
kedves kispárna.
köcsög vasárnap.
kedves internet.
köcsög vasárnap.
kedves melegvíz.
köcsög vasárnap.
kedves hohes c.
etc.

-

as.
önző vagyok, mert akarlak. csak hogy tudd.

péntek, október 13, 2006

sport

állítólag jártam kiskoromban balettra, de arra nem emlékszem. mint ahogy arra sem, hogy jártam szolfézsra egy csomó ideig. az első ilyen tanulásos élmény, ami megvan, az az úszás, amire éveken keresztül jártam az uncsitesómmal meg a felvételi a tesi tagozatra, áltiban. emlékszem, hogy körbe-körbe kellett futnunk, meg labdáznunk, aztán felvettek.

aztán rengeteg mindenre jártam. először szertornáztam, kuik jóska bácsi lenyomott elsőben spárgába, egy darabig ment utána magamtól. akkoriban volt, hogy beleestem egy csatornába, mert valaki viccből elhúzta a fedelét, olyan billenősre, tudod, és csak a táskám tartott fent.

aztán másik tesitanárt kaptunk, úgyhogy atletizálni kezdtem, meg közben volt még cselgáncs és úszás is. felsőben lett a kosárlabda, kézilabda és a pingpong, majd később a kajak.

a gimiben még a kosár és a röplabda aktív volt, de rosszban lettem a tesi tanárommal, illetve ő utált engem az órákon, mert mindig beszéltem, és nem tudott büntetni sem, mivel a sportos múltammal nem tudott olyan feladatot adni, amit ne tudtam volna megcsinálni. ezért egy idő után folyton az igazgatói előtt álltam tornadresszben. gecisok verset kellett megtanulnom, igen, mert kormosnak az volt a heppje, hogy a büntetés egyben hasznos is legyen, és ezért verseket adott ki ilyenkor, megkérdezte, mit veszünk, mit kell megtanulnunk, és direkt olyat, amit nem kellett megtanulnunk, hogy plusz munka legyen. persze egy idő után direkt azokat mondtuk, hogy kellenek, amik nem, de ez most nem fontos. közben jártam teniszezni már áltitól, meg kurva sokat kirándultam a bükkben, szinte minden hétvégén. és hát az utca, görkori, bringa, ilyenek.

szóval mikor ráuntam arra, hogy mindig az igazgatónál vagyok, szereztem felmentést az ortopédiáról. egy darabig még kosár edzésre jártam, de az órákon már nem vettem részt. aztán már azt sem.

a szvobival együtt voltunk felmentve, úgyhogy mindig cigiztünk a gazdasági mögött, meg kilógtunk a tháliába. nem egyszer el is kaptak, a legviccesebb az volt, mikor épp a kerítés tetején ültem, és a portás a kinti oldalról nézett rám, hogy akkor most mi lesz.

az egyetemen tollasozni jártam, kb 3 alkalommal, aztán szereztem igazolást a barlangászoktól, asszem 700 forintért írták alá az indexem, de annyi macera volt vele, hogy jött a felmentés, mert az ilyen tömeges tesi órákat utáltam.

amióta pesten élek, egyáltalán nem mozgok. néha rámtör, hogy eljárok edzeni, de hamar megunom, mert nem szeretem az embereket. nem szeretem az együtt izzadást, meg az izmokat, meg mittomén.

na mindegy, ezt most csak azért írom, mert tudom, hogy rámférne. hogy rámférne nagyon.

enough

csudálatos volt a nagyfőnök, az előadást meghallgattam, aztán kiosontam, mert nekem ez egyszerűen nem megy. meg a mogyi, itt szenved szerencsétlen a gecisok melóval, és nincs szívem, vagy lelkem, vagy fasztudja mim benne hagyni a szarban. na nem mintha tudnék neki segíteni, csak kurva idegesítő lehet, hogy egyesek előadásokon ülnek, amíg ő idegzsábát kap.
nah, így. és már negyed 5, lassan el lehet húzni a belemet a vérbe.

bigboss

amúgy meg érkezik valami főpöcs mostanában a céghez, és mindenkinek le kell mennie, két hete gyűjtögetik a kérdéseket, szerintem az enyémet nem teszik majd fel neki: adsz pízt? - így hangzik.
hihetetlen, micsoda szar ez, hogy vehetik ennyire komolyan az ennyire kibaszottul lényegtelen dolgokat, hogy lehet az az érték, ami kurvára nem érték - szóval elképesztő.
éljen a sznobizmus.

hangjegyzet

kicsit féltem, hogy a sorozatos kései leadások miatt megutált már a mesterházi, de most hívott, és megint kapok két cd-t, úgyhogy hál istennek mégsem. szóval lesz egy gershwin, meg egy truffaz. jó ez azért.

-

into the great wide open.
álmosodom, szerintem szolidaritásból.
egyébként meg ki kellene mennem kávézni, de egyedül most nincs kedvem, könyvet sem hoztam. szóval maradok. na, hát így.

subba

a subba most jól megbaszta a bedemarcit és az indexet is, aminek én személy szerint tökre örülök.

roma

szóval néztem a struccot, fatima volt benne a fekete vonatból, ami szerintem a legjobb magyar zenekar volt, az van. azóta sem írtak olyan zenéket, olyan dallamokat itthon, az van. a fatima mindenféléket mondott, és nagyon okosakat, az van.

persze én régóta elfogódott vagyok a romákkal. biztos, mert velük nőttem fel. gyerekkoromban, anyám osztályából folyton fent voltak nálunk a roma gyerekek. norbit leszámítva a legjobb barátaim is mind romák voltak. aztán tizenévesen lett a költő, horváth gyula, akivel a menza előtt ismerkedtem meg, délit árult. és akkor vele árultam én is a délit minden nap, iskola után. nagyon szerettem őt, akkor még fiatal volt, csak évekkel később őrült meg, mikor már elhitte, hogy költő.

persze volt közben egyszer, hogy nuncsakuval megkergettek, de tutifix, ha megálltam volna, akkor nem lett volna semmi. mert pimasznak pimaszok, de nem bántanak. tudom. egyszer alámnyúltak, illetve nem igaz, csak próbáltak. persze, tudom, hogy van kivétel. van, akinek akad rossz élménye, igen. azt viszont két kezemen nem tudom megszámolni, hányszor bántott nem roma.

na mindegy, a lényeg, hogy a gimis koromban meg a zsolti volt, aki annak ellenére, hogy rém büszke volt romaságára, kurvára frusztrált volt pont emiatt. felvették pedig filozófiára is, egészen jól boldogul. sokat zenéltem a zenekarában, a legjobb dalszövegeket írta, általában lokálpatrióta dalok voltak, vagy a haverok ihlették meg őt. ("kisattila a vasember, tekerek egy spanglit szívjuk el".) meg együtt voltunk star wars rajongók, és csináltunk kurvajó fanzine-t is, ami iszonyú szórakoztató volt.

aztán volt dzsekó, akivel nagyon sokat beszélgettem, még a dangerous kazimat is neki adtam egyszer, majdnem sírt, olyan boldog volt. a tibi. aztán jártam a szondira, dalokat vettem fel a régi, ezüst színű diktafonommal, ami aztán tönkrement, mert ráfolyt a táskámban az epres joghurt.

nem is tudom, már vagy 6-7 éve nincs roma barátom. amióta elköltöztem miskolcról. néha hiányzik egyébként. nem tudom, mi, de néha hiányzik nagyon.

csütörtök, október 12, 2006

show

"ha demszky ellen tildát indítottuk volna, már beljebb lennénk." mondja ez a köcsög fábri. hihetetlen. legalább ne t/1-et használna. azta.

pech

picsába, nincs fent a youtube-on a szex vajon mi.

szavazás

nahát, tök jó, hogy harmadikok vagyunk.

egyébként

a ribivel klassz kis projektet találtunk ki már megint, csak nehogy elhaljon, kell majd fényképezőgép mindenképpen, ne felejtsük el. meg a fotosopp tudásomat addig kicsit újra kell élesztenem. enivéj.

mad

mik vannak..

klipszomj

ú bassz, ezt a klipet én mennyire...
ha lehetne, akkor ma egész nap a régi kedvenc klipjeimet keresgélném a youtube-on.
mindegy, jön majd ki a ribi kávézni, az elég jó. addig meg dolgozom egy kicsit, meg cigizek sokat.
hihetetlen unalmas postokat írok az elmúlt pár napban. komolyan mondom, már írás közben unom. és hogy akkor miért írom meg őket mégis? talán, mert ha nem írom, akkor még jobban unatkozom. fasz tudja.
viktorral meg szép most az együtt élés, kiváncsi leszek, hogy lesz ez a dolog. hátha jól. szerintem jól, na.

tout

ez a nap lesz a leglassúbb, még csak fél órája vagyok bent, de már mintha órák teltek volna el. reggel jó voltam: vettem be c-vitamint, aztán vettem a pékségben tejet, meg buktát, amit elfogyasztottam a buszon. már csak az kell, hogy ebédre saláta legyen, és ne 11-kor álljak neki vacsorázni.
egyébként meg kurva nagy a nihil, várom az n-napot, kicsit nyomaszt az idő lassúsága, meg még egy pár dolog biztosan, de azokat úgysem részletezném itt.
viszont: nézzed megfele.

zajlik

ribike meg nagynéni lett. ilyenek vannak.

szerda, október 11, 2006

juuuujdejó

south parkban gennyes tus és redvás szendvics között kellett választani a szavazáson. stan nem akart szavazni két ilyen lehetőség közül nem bírt választani, ezért világgá ment a peta-sokhoz, akik annyira szerették az állatokat, hogy együtt éltek velük szerelemben, és közös gyerekeik is voltak. aztán jött p. diddy a bandájával, hogy rávegye stant, hogy szavazzon, és egy peta-s leöntötte a bundáját vörös festékkel, mire diddy gengszterei mindet kinyírták. aztán stan megtudta, hogy minden szavazáson a redvás és a gennyes közül kell választani, ezért hazament szavazni. a gennyes tus nyert sajnos.

scusi

tudod, ugye, ribikém, hogy szeretlek? még ha másképp látok dolgokat, akkor is. tudod.
és tényleg sajnálom, de valahogy ilyen szottyos, egyedüllevős kedvemben vagyok. viszont a hétvégén majd feltöltődöm, ígérem. jó?

faust

ez a faust, ez zseniális. és olyan régen olvastam, hogy gyakorlatilag elfelejtettem. meglepődtem a végén konkrétan. álltam a buszmegállóban, és beszartam, néztem az eget, hogy milyen jó, hogy vannak könyvek, szavak, betűk. igen.

"+%"'/

hihetetlen, mennyire felkúrt megint a geri, persze már lenyugodtam.
tegnap fogkeféket vettem, meg gondolkoztam, hogy ha gazdag lennék, akkor mennyi mindent vehettem volna még.
ma meg mosunk. a viktor kitalálta, hogy szerda színes, szombat fehér. jó, mi? az.

satisfaction

és ez meg!!!!
főleg, mikor az izlandi királykisasszony elrontja a szöveget, juhúúúú!!!
és istenem, milyen gyönyörűek!

lovesong

whenever im alone with
you you make me feel like i am home again
whenever im alone with you
you make me feel like i am whole again

whenever im alone with you
you make me feel like i am young again
whenever im alone with you
you make me feel like i am fun again

however far away i will always love you
however long i stay i will always love you
whatever words i say you know i will always love you
i will always love you

whenever im alone with you
you make me feel like i am free again
whenever im alone with you
you make me feel like i am clean again

however far away i will always love you
however long i stay i will always love you
whatever words i say you know i will always love you
i will always love you

p.s.b.

korábban írtam a kedvenc klipjeimről, és hogy a picsába hagyhattam ki ezt?!
csodálatos. nagyon pici voltam még akkor, mégis mindig olyan gyönyörű és biztonságos és nyugodt érzés kerített hatalmába.. hihetetlen.

rinyapina

kiderült, hogy a dívában hétfőtől lehet menüt kapni, úgyhogy 910 forintért ettem borsólevest, brassóit és csokis piskótát, minek következtében perceken belül elalszom, és minden kurvára idegesít, mert tudom, hogy nem tehetem meg. olyannyira, hogy az imént gerit, a traffikunkat úgy elküldtem a halál faszára emailben, hogy a végére még azt is odabiggyesztettem, hogy egy kibaszott betűt sem írok le, míg ezt a kurva káoszt rendbe nem rakja, ami miatta lett itten a munkák között, és hogy faszkivan. na?
aludni akarok. most.

bmeg

tiszta hülye vagyok. egészen mostanáig azt hittem, csütörtök van.

+

az meg, hogy még dél sincs, hát az egyenesen felháborító.

vitamin index

csodálatos ám, hogy sikerült eljutni három hét után oda, hogy az index főlapján a legfelső blokkban nem gyúrcsány, vagy orbán, vagy elkúrtuk, vagy mondjon le hír van.
na, akkor kezd minden helyreállni megint? vagy mi van?

egyébként meg megelégeltem a betegeskedést, úgyhogy elhoztam tegnap ribitől az ezres c-vitaminomat, este be is vettem egyet, de reggel már elfelejtettem, viszont, mivel kaptunk kajajegyet, ezért úgy döntöttem, hogy cserébe ma salátát fogok ebédelni. na.

és ez meg. én nem is tudom. nem is értem. de annyira. és pont csütörtökre.

reggeli rutin

egyszerűen hetek óta az van, hogy reggel csörög az óra időben, lenyomkodom, és fél órát még "alszom". aztán iszonyú nyugalommal csinálok egy kávét, cigizek az ágyban, ha van net, akkor netezek, ha nincs, akkor passziánszozom, miközben megy a mokka. aztán, mikor vége a mokkának, még megnézem a stáhl konyháját, és mikor annak is vége, akkor a csak csajokra kapcsolok, és kimegyek a fürdőbe. elintézem a reggeli tisztálkodást, komótosan felöltözöm a szobában, és jó esetben fél 10 előtt elindulok. 10-re valahogy mindig beérek azért. egyszerűen így szeretem, erre álltam be. egyszerűen korábban nem megy. egyszerűen.

kedd, október 10, 2006

sp

azért ez a huhúzó múmia dzsekó a south parkban, ez nagyon üt!

after vacsi

isteni volt a kaja ribinél, és sznúp meg szotyosz csudaszépek voltak együtt, és szénné röhögtem a hasam már megint, főképp a nyelv alól kinövő fasz miatt, amit majd ribi remélem, holnap részletez a blogjában.

vacsora

mindjárt indulnom kell, a ribi isteni kaját főz ma sznúpnak meg nekem, alig várom. los szotyosz is hiányzik már egyébként. ilyenek.
és annak is örülök, hogy holnap szerda, mert a szerda az itthonlevős nap, és nagyon jó itthon is azért.
semmit sem tudok mesélni, ami érdekes. egyébként.

vita

fú, egy gyors, ámbár elég indulatos közjátékot nyomtunk itten a mogyival kettő körül, azóta tartom a távolságot, ő meg úgy csinál, mintha semmi sem történt volna.
persze okosan csinálja, tényleg ez kell, így kell. azért, ha lehet, kapja be a faszom.

teleport

egy szaros projekten szarozunk egy hete, annyira unom már, hogy elmondani sem tudom, szerintem húszszor briefeltek újra, egyszerűen kívülről fújom a mondatokat. ááááá. ki akarom kapcsolni magamat, az agyamat, vagy valami, kérek egy teleport a mom park elé, megyek, köszi, nem, nem taxicsekk...

megfigyelés

úgy néz ki, hogy egyre korábban fekszem, vagyis tegnap 1-kor már villanyoltás volt, ami azt jelenti, hogy ilyen tendenciával a jövő héten már a barátok közt után aludni fogok.
egyébként meg a jövő hétvége hosszú hétvége, és a viktor prágába utazik. csak mondom. azért az elég jó asszem.
és mikor lesz már pénteeeeek?
és a faszkivan.

hétfő, október 09, 2006

-

vagy négy meló van, amit, ha időben készen akarok lenni vele, otthon kellene megcsinálnom. yeah. bébijukengivittumí.

n.k.

nem is tudtam eleddig, hogy a vágásiferi is fideszesmozgalmasfellépős.
ehh.

teljes

én nem vagyok egy ilyen buddhista lélek, meg nem hiszek semmi ilyesfajta tanban, meg életvitelben, nem hiszem, hogy szükséges az iránymutatás, sokkal inkább magamban kell keresnem a tudományt, mindig ezt gondoltam. illetve, hogy a tudmány maga önmagunk megismerése. szóval nem vagyok buddhista, de ma nagyon érzem az egészet. és ezt most nem tudom érthetőbben elmondani, csak hogy a teljességet érzem. nyílván, sosem lehet teljes ez az érzés, illetve huzamos ideig biztosan nem, de ez most tök mindegy, most az. most érzem. most kerek.

tükör

azért az kurva érdekes, hogy néha mennyire pontos tud lenni a tükör a kezemben. és ez most nem nagyképűsködés, meg ilyesmi.
szóval a b-vel levelezek most, aki külföldre ment tanulni ismét, amikor már azt gondolta, nem abban a korban van, amikor az ember lánya külföldre megy tanulni. egy semmilyen, udavrias, hivatalos email váltással indult, amit a második körben csúnyán megszakítottam in medias res, és hát hiába nem beszélünk évek óta úgy, ahogy rég, azért a dolgok nem változnak. az emberek nem változnak. a lényegük nem változik. az sosem.

óda a zöldbabfőzelékhez

bár nem zöld szín
nincs az a kín
mit ez étek
ki nem végez.

na, hosszú idő után a mom park kifőzdéjének sikerült olyan főzeléket készítenie, amit kb 45 másodperc alatt megettem, és egy pillanatra sem zavart, hogy meg fogok halni utána. most sem zavar, csak annyiban, hogy képtelen vagyok derékszögben ülni a hasam miatt. meg képtelen vagyok gondolkozni a kaja miatt.

-

bocs, de most nem érek rá, mert gyógyító energiát kell küldenem.
és egyébként is, jobb lenne, ha ma messziről kerülnél, hiszen úgysem itt vagyok, a számból pedig csak úgy ömlenek az agresszív, indulatos szavak.
olyan kék az ég alja, mint amilyen színe van a kék szemeknek ébredés után. közvetlenül.
lehet, hogy nem egyszerű, de akkor is csodaszép. mellesleg.

na,

nagyon féltem egyébként ettől a naptól egy munka miatt - megint a szokásos, most már lassan tipikus eset -, aztán 10 perccel ezelőtt neki kezdtem, és gyakorlatilag készen vagyok. pff, lassan már megtanulhatnám, hogy a dolgokat könnyedén meg tudom csinálni, az istenit, de tényleg. faszért paráztatom magam folyamatosan hülyeségeken.
éjjel nem álmodtam medvékkel, meg sárkányokkal, pedig annyi juhtúrós sztrapacskát ettem, hogy ez lett volna a minimum. egyébként szerintem ez hülyeség, mindig azt mondják, hogy ha sokat eszel, akkor buta álmaid lesznek, de nekem még sosem volt ilyesmi. na, csak mondom, hogy akkor így.
és sidney lumet egy zseni, ezt is csak mondom.
és akkor most kimegyek olvasni a kertbe. újraolvasom robert nye faustját, elég jó kis könyv ez, na. az van.

search

nem szoktam ilyen keresőszavakkal baszkódni, de ezt most muszáj, hogy ma mivel találtak rám itten. szóval az alábbi szókapcsolat:
viktor vekker fasz

erica c

a csakcsajokban, vagy miben zoltán erika van a héten, vagyis szerepel a héten, és egészen jó műsorvezető. bár kétszer akkora a feje, mint egy átlagembernek, de kétszer olyan jó is. szóval erica c-t az rtl klubba! punktum.

2

hogy mik vannak.

ez meg az egyik kedvenc klipem ever.

vasárnap, október 08, 2006

back

a vonatút egyébként jó volt, az elején megfagytam, a közepén megsültem, aztán a végén megint megfagytam. távolodni pedig nagyon rossz, de hát ez érthető.
ribi várt a keletiben, hazajöttünk hozzám enni, meg tévézni, teleettük magunkat, aztán ő most hazament, mert tele gyomorral nem jó másnál lenni, mert ilyenkor el kell kényelmesedni, és úgy nézni a tévét, geciszar, ha ki kell kelni az ágyból, amikor az ember mozdulni sem képes.
az élet szép. és asszem a kabátommal alszom.

áááááá!!!

ááááááááá!!

!

she.

nagyi

most mit mondjak, nem is tudom. ott nagyinál tudtam, hogy ezeket le kell írnom majd, de azzal is tisztában voltam, hogy nem fog menni. nem is megy.
a nővérem kicsit kiborult, még sírt is, hogy azért, mert ő nem panaszkodik, meg normális állása van, őt senki le sem szarja, meg sem kérdezik, hogy segíthetnének-e valahogy. persze valszeg azt mondaná nem, de akkor is. míg beának a seggét is kinyalják, miközben gecisokat keresnek valahogy. mindegy, ez bonyolult most, és hosszú, és nagyon sajnáltam a nővéremet, oda is mentem hozzá, átöleltem, és hosszan tartottam úgy, és tudom, hogy érezte, hogy szeretem. mégha olyan hülyén is alakítja a dolgokat néha az élet.
később persze nagyi is sírt, hogy hát ő mindenkit szeret.
aztán adtam neki egy névjegykártyát, gondoltam, most már csak elhiszi, hogy van állásom. úgy tűnt elhitte, de azért megjegyezte, hogy elég silány ez a névjegykártya, meg van a véleménye a cégről.
ilyenek.

all

szóval fekszel, és figyeled, ahogy ki és be jár a levegő. és csönd van, és nyugalom van, és minden egész. nem is gondolsz arra, hogy ez valaha véget ér. a helyeden vagy. és ez jó érzés.

szombat, október 07, 2006

rib

a ribivel ma egy órát beszéltünk telefonon. sokat röhögtünk, végig asszisztáltam, ahogy megfőzi a virslit, miközben szotyika szétszedi a lakást. megbeszéltük, hogy tök jó nők vagyunk, bár titkon szerintem egyikőnk sem hitte el. vicces ez.
az viszont tutifix, hogy egyszer minden rendben lesz, illetve minden sosem lesz rendben, de egyszer majd leszünk biztonságban, és ha én leszek hamarabb, akkor fizetek neki egy párizsi utat, meg annyi költőpénzt, hogy napi két kurvát és saját magát fényesen ellássa bárhol, és szeretnék egyszer elmenni vele egy sztriptízbárba is, ahol dugdossuk majd a gecisok lóvét a csajok bugyijába, mert szerintem a helyszínen elélvezne, annyira tetszene neki.
ja, de csak a pináján járva jöhetne be. ezt ne felejtsük.

enough

nem bírtam otthon. vagy alszom, vagy nem vagyok otthon, aludni meg hülyeség, legalábbis annyit aludni, amennyit aludtam volna, ha otthon maradok, az.
így tehát az impresszóban olvasom el az összes írást a tegnapi bizalmi szavazásról, meg cd-ket írok, mert nincs már szabad lemezterület ezen a szaros laptopon.
botika egy tündér mindenesetre, kapott szarvasos sapkát, amiben annyira helyes, hogy legszívesebben elrabolnám, és nem követelnék semmit, csak hogy hagyjanak minket magunkra.

hajaj

leül melléd, és minden, de minden rendben lesz. nyugodt leszel, és mosolyogsz, és megszűnik minden receptor, ami máshonnan szedi az adást.
aztán beülsz az autóba, ahol a sógorod látja rajtad, hogy be vagy baszva te is, és felcsillan a szeme, és aztán még átoson egy csomószor, hogy félrehívva mondogathassa neked: menjünk el a pepitába még, naaaa, menjünk el a pepitába...
aztán elalszol.

péntek, október 06, 2006

before gone

imádom, hogy direkt szólok reggel, hogy mi a timingom, mindenki riszpektful, meg ilyesmi, aztán 20 perccel indulás előtt találnak még ki extra feladatokat, sürgősen persze, meg élethalál, meg mittomén.

írtam smst a bekekatának, hogy igyunk egy kávét a hétvégén, de tutira nem fog válaszolni, mert olyan. és nincs is ezzel baj, mert ez olyan.

az élet olykor meglepően furcsán alakul, és én csak nézek, mint egy először csukló csecsemő, hogy akkor ezt most én csinálom?

gallery

az meg milyen már, hogy az eklektikában a falon éhező afrikai gyerekek fotói figyelnek, miközben eszel, iszol, mulatsz?
miért nem meleg fotók vannak, de most komolyan?

chat

sznúp:
"durvan elkestem ma en is.
ma mindenki kesik
mert az osszes vekker viktornal van"

imádom, na.

semmiség

több mint egy órát késtem, és elméletileg egykor el kellene innen mennem, ha meg szeretnék spórólni vagy 7 rongyot. meg vicces is lenne norbival autózni haza, bár valószínűleg konkrétan össze fogom fosni magam, mert gyorsan vezet. állítólag jól. igaz egyszer volt egy balesete sárospatakról hazafelé, a kertünkben állt a kocsija hónapokig, mindenki, aki látta a roncsot elszomorodott, mert egyértelmű volt, hogy ha egy kocsi így néz ki, akkor ott nem maradhatott életben senki. pedig egy karcolás nélkül megúszta, mert szerencsés. megnyugtat azért, hogy nem ő volt a hibás. jó, leszállok erről a témáról, már a második mondatnál úntam én is.

egyébként ez tipikus. gondoltam, megfontolt leszek, és kabátot veszek reggel, mert hideg van. erre hetek óta ma van a legmelegebb nap. picsafasz.

first

bassz, először volt rajtam kabát "idén".
és megint nem tudok aludni. nincs kedvem aludni. tököm kivan ettől egyébként.
mindegy, a jó öreg vh1. alanis megy épp. és közben az unokatesóm fiának, bálintnak töltök le tankcsapdát. juhéééj.

csütörtök, október 05, 2006

sms ribinek

azért az kurva vicces, mikor harley davidsonos, talpig bőrös marlboroman-ek lengetik az astroián az árpád sávos zászlót.

sötétedős

ugh, eléggé elfáradtam, nem akaródzik megmozdulni, pedig már úton lehetnék haza. egyszerűen meredten bámulom a monitort, pedig eléggé ég a szemem.

gyönyörű színe van az égnek, az egyik ablakon kinézve aranysárga, a másikon keresztül pedig bíbor.
szeretem a klaviatúra zaját. biztos, mert ritmus.
és szeretem figyelni, ahogy elfogy a fény.
a legzajosabb csönd sötétje hihetetlen színeket fal fel. bárcsak le tudnám festeni neked. bárcsak el tudnám hallgatni muzsikáját.
el kell indulnom egyszer. talán, mikor a legmuzdulatlanabb leszek.

csodálatos.

faszkivan.

tíelszí

listen to me

dont go chasing waterfalls
please stick to the rivers
and the lakes that youre used to
i know that youre gonna have it
your way or nothing at all
but i think youre moving too fast.

faszkivan

egyébként meg utálnám, ha vége lenne valami jónak, csak azért, mert azt mondom, tisztán szeretném elkezdeni.

mad lauper

nem néztem utána a dátumoknak, úgyhogy vagy az van, hogy cindy lauper true colors klipjéből (és egész életművéből) nyúlták a mad max-beli tina turner figuráját, vagy fordítva.

simpsons

mondjuk az, hogy homérnak új szinkron hangja van, az iszonyat. annyira szar ez a szinkron, hogy sírnom kell. a világ legjobb szinkronja volt a homéré. jobb volt, mint az eredeti. picsafasz.

éjjeli

szóval találkoztunk a ház előtt, és bementünk a nonstopba. 5 darab müzlis szeletet, egy meggyes sport szeletet, egy cigit és egy üveg fehérbort vettem, a ribi meg egy kinder buenót és egy olyan mogyorókrémes cuccot, ami nem zanussi, hanem hanussi, vagy valami ilyesmi.

aztán elindultunk a gödörhöz. a merlinnél elkezdett cseperegni az eső, aztán, mikor beletört a dugóhúzó a borba, már jobban esett. lementünk a gödörhöz, a ribi megkért egy pultoslányt, hogy nyissa ki, adott is nekünk drekót, de az az érdekes, hogy mire kihúzta a dugót, eltűnt a beletört fémdarab. egyszerűen nem volt sehol.

aztán leültünk a lépcsőre, kortyolgattuk a bort, meg néha cigiztünk, és beszélgettünk. lassan és halkan. nagyon jó volt. csak a fele bor fogyott el, picit berúgtam, és egyszerre éreztük, hogy el kellene indulni.

maradt két müzlis szeletem és a meggyes sport holnapra. a bort a deákon oda akartam adni egy hominak, gondoltam, a padokon úgyis ott lesz valaki, de pont nem volt, ezért csak letettem, ott hagytam, és kész. az eső még az elején elállt.

most az ágyon fekszem, és fél órán belül hason fekve fogok durmolni. kezitcsókolom.

barátom, ribi

ok. 27 percet beszéltem a ribivel telefonon. az élet fontos problémáiról persze. aztán oda lukadtunk ki, hogy ha ő nem talál állást, akkor majd én eltartom. persze röhögtünk, mert kő gazdag vagyok.

aztán abban maradtunk, hogy ha nekem nem lesz jobb a fizum, akkor mindketten hazaköltözünk miskolcra, anyámhoz. elképzeltük, hogy egy hónapon belül kétszáz kilóra híznunk. hogy anyám minden este kilenckor izgul, merre vagyunk. hogy arra ébredünk, hogy dalolászik reggel, és amint levánszorgunk kávézni, felolvassa az aktuális híreket a népszabiból. könnyesre röhögtük magunkat.

aztán ribi mondta, hogy ő meghalna az unokatesómért. én meg mondtam, hogy bea otthagyná a férjét, és összeköltöznének, és együtt nevelnék a két gyereket. erre a ribi azt mondta, hogy minden további nélkül ezt tenné. megint röhögtünk, nagyon tudunk ám röhögni a legszarabb helyzetekben is mindig, az a legjobb benne. szeretem.

aztán a röhögés közben mondtam, hogy úgy sétálnék. úgyhogy negyed óra múlva a házam előtt lesz, és megyünk a gödörhöz. veszünk csokit is. mert mint kiderült, ő egy egész kalácsot és sok kakaót evett meg az éjjel, én meg órák óta azon gondolkozom, hogy kieszem a viktor joghurtjait a hűtőből, vagy megfőzöm a smack levest, így fél kettőkor, vagy valami. szóval megyünk a gödörhöz csokizni, rihiröhizni, és lehet, hogy veszünk egy üveg bort is. az van, hogy a ribi meg én tudunk élni.

szerda, október 04, 2006

széria

na, ezek szerint már nem jön ribi született feleségeket nézni. persze nem baj. hülye sorozatok.
régen helgussal úgy néztük az örvényt sutyiban, hogy a nagyszoba ajtajából lestük a tévét, mert azt hittük nem lát anya. persze üveges ajtó volt, anyám meg volt olyan geci, hogy perceken át úgy csinált, mintha nem látna minket, és csak a sorozat felénél szólalt meg nyugodtan, hogy miért nem jösztök inkább be.

itthon

hazajöttem. beraktam egy mosást, rendet raktam, hál istennek már tegnap kiporszívóztam, úgyhogy azt ma nem kellett. viktor hétfőn szerzett valami újabb heroes játékot, úgyhogy ő két napja gyakorlatilag nem sok vizet zavar. mi van még? semmi. itt az ágyban jó.
összefutottam a rocsiban egy volt kollegámmal, aki tök szimpatikus lenne, ha nem dogoztam volna alatta. de asszem már valamelyest meggyógyult. jó tudni, hogy ez nekem is köszönhető. ilyenek vannak.

klip

legjobb.

finito

nah, mára is megcsináltam minden munkát. és akkor most 3 órán keresztül ülök itt úgy, hogy akár otthon is csinálhatnám ugyanezt.

ez - egyébként - kutyasétáltatós idő.

-

kávéztunk a ribivel, elég jó volt, szerintem tök jó terveink vannak, de majd egy év múlva meglátjuk, hogy bejött-e a dolog.
az idő egyre szebb. szeretem ezt. végülis tök boldog vagyok. amúgymeg.

szél

valahogy szeretem ezt az időt, rá lehet feküdni a szélre, de nemcsak emiatt, hanem olyan, mintha kifújna az emberből minden szart, kicsit megtisztít, szerintem ez teljesen rendben van, enivéj.
a hétvégén megint hazamegyek, ami azért is a legjobb megoldás, mert kiderült ma reggel, hogy nálunk tölt pár napot péntektől viktor mamája. érted már, mennyire szeret engem a jóisten? ha nem, szívesen elmagyarázom.

-

enyhe fejfájásom van, gyakorlatilag már két vodkától másnapos vagyok. nem maradt ital, amitől másnap jól érezném magam. mármint, ami alkoholos.
viszont nincs a mogyi, lehet, egész nap nem lesz, vagyis mehet a playlistem, ki sem teszem a lábam a szobából, csak a kötelező cigikörök végett max.

indulós

nem akaródzik elindulni, pedig már nagyon el kellene.. itt fekszem az ágyon, talpig díszben, de nem megy. egyszerűen csöppet sem érdekel a munka, a munkahely, semmi. meg hát a vh1-on is csupa jó dal megy, most pl a missing az everything but the girl-től. szóval nem megy a mozgás. nem megy a kezdés.

max

kell vennem egy maximát, hiszen kizárólag ebben jelenik meg liptai klau babanaplója!!!
behányok, komolyan. vannak emberek, akiknek ez érv?

csend

pár percre berúgtam ribivel és j.zsó-val a gödörnél, de nem ez volt a lényeg.
pillanatnyilag (családot leszámítva) két ember mellett ülve tudok szótlan maradni, mellettük nem érzem azt, hogy szerepelnem kell. velük telt az este.
köszönöm.

kedd, október 03, 2006

utolsó

na jó, még ez, meg ez, és akkor ezt abba is hagyom.

voltam a kertben sokat, nem nagyon vannak illatok, csak értetlen kollegák, nem is értem egyébként, komolyan, ha az emberen fülhallgató van, akkor szerintem elég érthető, hogy nem akar kommunikálni. főleg, ha két órával ezelőtt közlöm is, hogy hagyj békén, mert nem akarok beszélgetni, faszért kell mindenkinek kurvára erőszakosnak lennie. az emberek sokszor azt hiszik, hogy megoldhatják a problémát, amiről azt sem tudhatják biztosan, hogy probléma-e.

akkor

god bless youtube.

!

a nap hátralevő részében kizárólag dalszövegekben kommunikálok.
mellesleg jól ellennék egy ilyesfajta koncerten.

fishing for a dream

lets go fishing for a dream
lets find some place new
somewhere we can be ourselves
some of the time

lose your heart, i lose my mind
well make quite a pair, dazzling all the time
celebrity parties, the red carpet mile
nothing is too good there for my girl
all of this world, is gonna see you shine

do-do-do-dodo-do-do-do

lets do loneliness in style
lets put on moonlight mile
and feel those radio waves flow
and dont say you wont

lose your heart, i lose my mind
well make quite a pair, dazzling all the time
celebrity parties, the red carpet mile
nothing is too good there for my girl
all of this world, is gonna see you shine

do-do-do-dodo-do-do-do

i lose your heart, and ill lose my mind
well make quite a pair, dazzling all the time
celebrity parties, the red carpet mile
nothing is too good there for my girl
all of this world, is gonna see you shine.

program

este csókolom koncert a gödörben. elég jó lesz, ezt most érzem. holnap meg az unokaöcsémmel sittesre isszuk magunkat, ezt is érzem. az unokaöcsém klassz srác. de ezt olyan sokszor írtam már le ezen a fórumon.
amikor kicsik voltunk, suhingattyáztunk, meg cigiztünk a tetőn, meg írtam a nevében csajoknak szerelmes levelet. meg játszottunk pankrációsat, és gecimenők voltunk az úttörőtáborban.
ma már közel sem vagyunk egy hullámhosszon. de ez mindegy, mert ha csak nosztalgia, akkor is elég jó. kell az. inni meg nagyon jó vele, akárhogyis.

-

kell illat. amúgy.
megyek a kertbe.

nincs pénzem ingre.
mit ingre?
megyek meetingre.

mondom, üssetek.

no szerep

végülis nincs gond, mielőtt még felvennék valami nyomorult, szomorúságos szerepet. hiszen eddig is tök jó volt ez, akkor miért ne lehetne továbbra is jó ez.
bár kétszer nem lépünk ugyanabba a folyóba, de mi van akkor, ha még nem is léptünk ki belőle? hja, bölcs vagyok gec, és tulajdonképpen boldog. így is, úgy is.

tomorrow never dies

van ez a szám. ez a szöveg. vannak szövegek. vannak képek.
egyébként nincs baj, úgy értem, minden rendben. és minden jó úgyis, ahogy régen volt.
csak a meg nem tett lépés tudja néha a legdurvább lábnyomot hagyni az emberben. majd figyeld meg.

you drink your health
and remember to forget
yourself
sat on a roof
in the everlasting moments of your youth
you looked surprised
as it all went up in smoke before your eyes
beneath the glow
on a different kind of sunday morning
until tomorrow.

on the road

és egy úthoz ért akkor, és leült picit megpihenni az öreg cseresznyefa árnyékában. elgondolkodott azon, hogy rálépjen-e az útra. nem volt egy túrista típus, nem volt nála iránytű, sem térkép, sem semmi, ezért kicsit megijedt attól, hova kerül, ha elindul az úton.

sosem a cél a fontos, hanem az út. ezt annyi bölcs ember kimondta, és megírta már, és azért tették, mert így van. egyhelyben álldigálni felér egy fejlövéssel, legalábbis annak, aki nem szereti a langyos, észzsugorító tespedést.
nem tudom, én inkább elindulok, vaksötétben, rémisztő hangok közepette, mintsem a fejlövés.

nem az én dolgom, azt is tudom. kurvára nem szabad, és nem kell beleszólnom. és azt is tudom, hogy mindenki tök más. viszont mint utitárs, azt hiszem csődöt mondtam. nem a magam szemében, valaki máséban. ami megint csak nem baj, mert nincs rám írva semmi sem. nincs garancia. még csak nem is ígérek semmit.

út van. lépkedés van. menetelés van.
faszkivan.

email

judit:
> szeretek toled Villa levelet kapni, mosolygok a kellemesen
> nyers stilusodon, rokon lelkek vagyunk ebbol a szempontbol
>
>
> nekem is most a hetvegen elegem volt az egesz kurva
> eletbol,erre megneztem a 21 gramot, es meg jobban az lett
>

villa:
épp ezért ma már csak a barátok köztet szoktam nézni. na igen. nem kockáztatok

ja, hasonló a stílusunk, örülök, hogy nincs kényszerem, hogy akkor meséljek, meg ilyenek. szar lenne. és amúgy is fos kedvem van, tudod

er

rohamod rohanása
roppant ravaszan rázza
rég rest ribillióm.
röppenő,
robosztus riposztod
riogatva rúg rekeszizmon.
rád ragad
rekedt reflexem.

rázós reggel.

pause

egyszerűen csak kellene az a kibaszott pause gomb, megálltani a napfényt, mikor belevilágít a szemembe, és olyan színesen csillan, pont, mikor a zero7 egyik szép mély hangja szól a füledben, és a levegőben előtted illeg egy falevél. mondjuk éppen lépj, de az sem baj, ha terpeszben állsz a piros lámpánál.
sokáig tartson.
és mosolyogj.

a legkedvencebb szövegem

mirwais-től:

"..."

ha nem ismernéd fel, a disco science az. csodálatos.

crashboombang

its real early morning
no-one is awake
im back at my cliff
still throwing things off
i listen to the sounds they make
on their way down
i follow with my eyes til they crash
imagine what my body would sound like
slamming against those rocks
when it lands
will my eyes
be closed or open?

faszkivan. de tényleg. fasz ki van.

alvós

és úúúú, ez nagyon jó.

beke

viszont tegnap írtam egy emailt a bekekatának, és azt gondoltam nem fog válaszolni, mert biztos nem is nézi (tök sokáig gondolkoztam, honnan szerezzek kontaktot, aztán eszembe jutott a volt férje a wiwen, micsoda lángelme). szóval írtam neki, és még tegnap válaszolt, és persze olyan bekésen, és igazából lerázott, mint érett cseresznyét a seregély (képzavar, tudom), de azért örülök, mert ez már valami akkor.

na, megyek cigizni, mert meghalok. a lázam talán elmúlt, de nem figyeltem mostanában.

huh

huh, hát az élet nem egyszerű, miközben meg persze, hogy az. ú, ezt mennyiszer írtam, vagy mondtam már.

hétfő, október 02, 2006

thief

tegnap még nagyon tudtam, hogy a keane is it any wonderje gyakorlatilag a zoo station lopása, de ma már nem vagyok biztos benne, és csak azért nem, mert most épp nem hallgattam meg, és nehogy hülyeséget mondjak, de azt hiszem, hogy igen.

höri

meg az is volt a mónival, mikor én lent voltam az udvaron, ő meg a negyediken, és azt hittem, megdobott, de kiderült, hogy a hörcsöge vetette magát a mélybe, és aztán egész éjjel féltünk tőle, mert haldoklott, és csak mikor az anyja hazajött, akkor mertük megnézni, ez volt az első élményem a halállal, ami így megérintett, meg elgondolkoztatott.
végül eltemettük éjjel, és ez csak onnan jutott eszembe, hogy szombaton felmentünk az avasra, arra a játszótérre, ami a régi házunknál van, és mutattam a fát beának, hogy ide temettük a hörit, meg néztem az erkélyt is, de már biztos nem ott lakik bukovszky móni.

hideandseek

egyszer, mikor az avason bújócskáztunk bukovszky móniékkal, szarba feküdtem. ez jutott most eszembe. nevettünk, és nem volt gond. a piros overáldzsekim szaros lett, na és? felmentem, anyámnak odaadtam, és rohantam vissza, hogy a következő kiütésről nehogy lemaradjak.

simple things

its an easy ride to roam
youll never walk alone
natuarally we blew
simple things we say
everyday we find the way

seems like weve opened up the door
feels like weve walked this way before
natuarally we blew
simple things you say
everyday youll find the way
it amazes
everyday.

+!"/!%=

figy, ez a kibaszott hiszti, ami az ország politikai életében folyik, ez most komoly? ultimátum, meg nem beszélek veled, meg mittomén? a faszért nem képes dolgozni végre az a kibaszott jobboldal. kurvaélet, a kibaszott fizetésüket se vegyék fel akkor bazd meg. faszomba már.

closed

oké, az van, hogy 21:20-ra nyert a joga.
tapsoljuk meg az isobelt.
finító. enivéj.

voks

tök vicces, hogy a ribit azzal baszogattam a múlt héten, hogy ha nem szavaz, és egy szavazaton múlik, akkor mit fog érezni, blabla, a szokásos szarságok, aztán most derült ki, hogy az én körzetemben konkrétan 1 szavazattal nyert az, akire végülis szavaztam, mert sokáig azt gondoltam, nem megyek el mégsem, nincs kedvem, meg ilyesmi.

faq

annyi mindent csináltunk gyerekkorunkban, hova lett az a sok energia? jó persze, a munka elveszi az ember életkedvét, hogyne, tudom.
nem akarok olyan felnőtt lenni, akivel nem állna szóba a fiatalkori önmagam.

feels soo good

kétségtelenül az egyik legjobb dolog, ami történt velem (materiálisan), hogy bea ideadta bálint mp3-lejátszóját, hogy töltsek le rá neki dalokat a hétvégéig. szóval a hétvégéig zenei kánaán van a fülemben munkába jövet-menet, és valószínűsíthetően a sétáim száma is megnövekszik majd.

playlist

k's choice, kate bush, ágnes, seal, devendra, turin brakes, sia, zero 7, anouk, ils, duran duran, coldplay, whale, mirwais, snoop, pulp, dirty vegas, nelly furtado, tricky, tina turner, christina aguilera, david grey, björk, nouvelle vague, simply red, nine inch nails, gorillaz, deep dish, cyndi laupher, arrested development, cardigans, csak hogy párat említsek a playlistből...

---

szarabbul köhögök, mint eddig bármikor, viszont most kevésbé zavar, mert nem fulladok. még nincs bent a mogyi, de percek kérdése már csak. egyébként is kedves, mert tegnap éjjel hagyott bent nekem virágot, meg üzenetet. ilyenek vannak.

észvesztő nihil uralkodik bennem, tulajdonképp tegnap ébredés óta.

-

na jó, fél órát adok magamnak még, és ha írnék ide azután, valaki jöjjön ide, és üssön le úgy, hogy reggelig fel se ébredjek.
várom az őszt. azt az igazi, pulcsis őszt. amikor reggel csípi az arcom a hideg, de még nem fázom. amikor valahogy mindig a hegyekben kötök ki, amikor csak alkalmam van rá. azt az őszt, ami azonnal a herbertet rakja a fülembe.

ja,

és holnap kettőkor lezárom a björk szavazást. ma éjfélkor akartam, de döntetlen volt a jóga és az isobel között, úgyhogy adok még neki 14 órát, és akkor jön a végleges.

béla dal

és botit ma is láttam, mert kijöttek hozzánk beáék, és megint énekelte a béla dalt, ami miatt külön imádom. bea meg csodálatos egyébként, mindig valahogy kurva jól megértett, anélkül, hogy nagyon beszéltünk volna bármiről is. ez benne a jó. hogy tud hallgatva beszélni, meg kérdés nélkül választ találni.

vasárnap, október 01, 2006

by the way

egyébként meg lázas vagyok. tök rég nem voltam az.
a múlt héten kaptam egy mailt az egyik pénzügyes kisnőtől, amiben közölte, hogy elfogyott a betegszabim. akkor sem értettem ezt, most sem. nem lehetek többet beteg? irányíthatom? nem értem. de mindegy is, asszem.
hogy beszólt a buzigyűlölő tarlós az mdf-nek. hihetetlen, mennyi gyűlölet és gonoszság van az emberekben. ezt is jól meg kéne kúrni.

éhség

éhes vagyok. hoztam fel anyám rakott babjából, meg hoztam fel pörökltet is (pörköltet főztem, mert tudom, hogy szereted), de nem tudom, egyek-e, azért mégis csak fél 12 van. bár tény, ahogy így elnézem, 2-3-ig nem fogok aludni.
viszont kurva idegesítő, hogy a választások miatt nincs törökfürdő. legfőképp azért, mert az egyesen és a kettesen is ugyanaz megy. faszért nem lehet a kettesen leadni a filmet. az egyes az a csatorna, amit mindenütt lehet fogni, nem? nem értem, miért kell ugyanazt mutatni mindenütt, ha van más müsorra lehetőség.

az szdsz sátornál meg durva zsíroskenyér illat volt, de nem tudtunk rájönni, honnan jön. arra jutottunk, hogy valaki azt evett, és folyton böfög, és mi ezt érezhetjük.
az viszont vicces volt, hogy a miépnél most is 8-an ültek.

-

mindegy, faszom a politikába. ez a legdühítőbb, hogy nem akarok vele foglalkozni, de kénytelen vagyok, mert felbasz ez az őrült. nem kellene foglalkoznom vele. az lenne a normális.
anyám legalább nyugodt, és ez a lényeg. már a családi vonal miatt.
egyébként meg nem érdekel semmi sem ma este, megint tökre beteg vagyok, nincs kedvem dolgozni, főleg úgy nem, hogy nem fizetik meg, ami egyébként is tök gáz, mert tudom, hogy más még ennyit sem keres, de kurvára felkopik az ember álla ezzel bassza meg.

ribivel megbeszéltük az szdsz sátornál, hogy akkor is gazdadok leszünk, ő biztosan kurvázni fog, én meg mindenkinek ajándékokat veszek majd, meg meghívok mindenkit a kocsmákban, ilyenek. meg elviszem anyámat tengerpartra, megveszem az egész kórházat ott, és akkor majd nem lesz gond. és plasztikai műtéttel a karját is megcsináltatom, meg a hasát, hogy kifekhessen fürdőruciban a napra a tengerparton. az isten faszába már.

faszom

egyszerűen folyton felbasz orbán. felbasz, mert hülyére vesz. mindenkit, de most per pillanat engem. az én nevemben ne beszéljen, én nem akarok kormányváltást, én nem mondtam semmit. és még az az x millió ember sem, akit leszar, akinek a véleményét magasról szarja le.
másrészt pedig ez egy kibaszott önkormányzati választás. nem parlamenti, és nem népszavazás. önkormányzatot választottunk ma. az isten áldja meg, de most már komolyan.
hogyan engedheti meg bárki is, hogy egy ilyen ember szerepeljen, nemhogy a televízióban, de a politikában. egy ilyen ember, aki lassan 6-7 éve nem politizál. semmit nem csinál, csak szarja a kibaszott spanyol viaszt, meg osztja a kurva nagy igét.

törökfürdő

bassz, az m2-n 11-től lesz a törökfürdő. az egyik legnagyobb mozis élményem itt pesten. még a régi cirkogejzírben láttam, brigivel. nagyon szép volt.

sütő

anyám könnyű álmot ígér. nagyon szerettem azt a könyvet. furcsa, hogy csupa öreg írónk van, de így érthető, hogy most sorra halnak meg szegények. hülye vagyok, mi? nem baj.
schumacher meg nyert.

nincs kedv

tökre nincs kedvem visszamenni. meg nem tudom, elég lesz-e a pénzem, illetve az abból vásárolt benzin pestig. aztán meg izgulok kicsit a hűtő miatt is, de azzal hátha nem lesz baj.
egyébként furcsa mód nem vagyok álmos. anyám meglepődött, hogy már ébren vagyok, azt mondta, direkt nem klopfolt, hadd aludjunk. mondtam, hogy csak én vagyok itt, én is tök ébren már.

2u

and all i can taste is this moment,
and all i can breathe is your life,
and sooner or later its over,
i just dont want to miss you tonight.

and i dont want the world to see me,
cause i dont think that theyd understand.
when everything's made to be broken,
i just want you to know who i am.

and you cant fight the tears that aint coming,
or the moment of the truth in your lies.
when everything feels like the movies,
yeah you bleed just to know youre alive.

website statistics
hit counters