szituáció

bejön, neki támaszkodik a simán volt asztalának, és elkezdi. nem mond ügyfélnevet, nem mond eszközt, hanem csak beszél. hogy a mondat, meg a szöveges link, meg mittomén. nézem bambán, látom, hogy a szája mozog, és hogy a szemével keresi azt a kapcsolódást, amikor felvillan valami az én szememben, de fingom sincs, hova kellene tennem a mondatokat, majd megszólalok: andrás, miről beszélsz? megtennéd, hogy leírod emailben? köszi.
és kimegyek, mellette elhaladva, miközben ő még mindig az asztalnak támaszkodik, és valószínűleg a széktámlámat nézi.