keddi vacsi ribinél

az este úgy indult, hogy otthon megittam a hétvégéről maradt rosét a barátok közt alatt. aztán elindultam ribihez, tök klassz volt az út, mert konkrétan berúgtam, fel sem tűnt a hideg, meg a távolság.

a ribinél nyugalom volt, szotyika mászkált, kinyitottuk a cserszegi fűszerest, amit vittem. az első pohárnál megérkezett sznúp, egy fehér és egy vörösborral, és akkor elkezdtünk enni. isteni volt a kaja, szotyika is kapott kurva sok macskakaját, hogy kussoljon, olyan hatásos volt ez a módszer, hogy szotyika konkrétan úgy döntött ledől odabent egy csöppet evés után.

tehát ilyen szép, finom, és kellemes volt az este, lauryn hill szólt, és azt hiszem ott fordultunk át gusztustalanba, amikor ribi berakta a garbage mp3-akat, de igazából semmit sem tudok biztosan, mert be voltam rúgva.

tény, én kezdtem. belenyomtam a mutatóujjamat a sült paradicsomba, amit aztán mindannyian trancsírozni kezdtünk. nem részletezem, legyen annyi elég, hogy voltak ott krumplimiómák, meg csirkehús paradicsomhéj szájjal és mióma cigihamu szemekkel, ami aztán az én poharamban landolt, és volt hamuban hentergetett csirkemell, ami a rákoshús nevet kapta, ha jól emlékszem, de tényleg foltokban kihagy a memoár - mindegy, nem egyszerű. rengeteget kacagtunk, és a ribi ezt videóra is vette, meg fotózott is sokat, úgyhogy nagyon kiváncsi vagyok. például a szotyi golyóit is lefotóztuk, na. hát igen, tudom.

és tudom, hogy sznúp megkért minket, hogy valamit mindenképp írjunk ki a blogra, de hogy őszinte legyek, jómagam elfelejtettem, mi volt az.