péntek, október 13, 2006

sport

állítólag jártam kiskoromban balettra, de arra nem emlékszem. mint ahogy arra sem, hogy jártam szolfézsra egy csomó ideig. az első ilyen tanulásos élmény, ami megvan, az az úszás, amire éveken keresztül jártam az uncsitesómmal meg a felvételi a tesi tagozatra, áltiban. emlékszem, hogy körbe-körbe kellett futnunk, meg labdáznunk, aztán felvettek.

aztán rengeteg mindenre jártam. először szertornáztam, kuik jóska bácsi lenyomott elsőben spárgába, egy darabig ment utána magamtól. akkoriban volt, hogy beleestem egy csatornába, mert valaki viccből elhúzta a fedelét, olyan billenősre, tudod, és csak a táskám tartott fent.

aztán másik tesitanárt kaptunk, úgyhogy atletizálni kezdtem, meg közben volt még cselgáncs és úszás is. felsőben lett a kosárlabda, kézilabda és a pingpong, majd később a kajak.

a gimiben még a kosár és a röplabda aktív volt, de rosszban lettem a tesi tanárommal, illetve ő utált engem az órákon, mert mindig beszéltem, és nem tudott büntetni sem, mivel a sportos múltammal nem tudott olyan feladatot adni, amit ne tudtam volna megcsinálni. ezért egy idő után folyton az igazgatói előtt álltam tornadresszben. gecisok verset kellett megtanulnom, igen, mert kormosnak az volt a heppje, hogy a büntetés egyben hasznos is legyen, és ezért verseket adott ki ilyenkor, megkérdezte, mit veszünk, mit kell megtanulnunk, és direkt olyat, amit nem kellett megtanulnunk, hogy plusz munka legyen. persze egy idő után direkt azokat mondtuk, hogy kellenek, amik nem, de ez most nem fontos. közben jártam teniszezni már áltitól, meg kurva sokat kirándultam a bükkben, szinte minden hétvégén. és hát az utca, görkori, bringa, ilyenek.

szóval mikor ráuntam arra, hogy mindig az igazgatónál vagyok, szereztem felmentést az ortopédiáról. egy darabig még kosár edzésre jártam, de az órákon már nem vettem részt. aztán már azt sem.

a szvobival együtt voltunk felmentve, úgyhogy mindig cigiztünk a gazdasági mögött, meg kilógtunk a tháliába. nem egyszer el is kaptak, a legviccesebb az volt, mikor épp a kerítés tetején ültem, és a portás a kinti oldalról nézett rám, hogy akkor most mi lesz.

az egyetemen tollasozni jártam, kb 3 alkalommal, aztán szereztem igazolást a barlangászoktól, asszem 700 forintért írták alá az indexem, de annyi macera volt vele, hogy jött a felmentés, mert az ilyen tömeges tesi órákat utáltam.

amióta pesten élek, egyáltalán nem mozgok. néha rámtör, hogy eljárok edzeni, de hamar megunom, mert nem szeretem az embereket. nem szeretem az együtt izzadást, meg az izmokat, meg mittomén.

na mindegy, ezt most csak azért írom, mert tudom, hogy rámférne. hogy rámférne nagyon.

Nincsenek megjegyzések:

website statistics
hit counters