nagyi

most mit mondjak, nem is tudom. ott nagyinál tudtam, hogy ezeket le kell írnom majd, de azzal is tisztában voltam, hogy nem fog menni. nem is megy.
a nővérem kicsit kiborult, még sírt is, hogy azért, mert ő nem panaszkodik, meg normális állása van, őt senki le sem szarja, meg sem kérdezik, hogy segíthetnének-e valahogy. persze valszeg azt mondaná nem, de akkor is. míg beának a seggét is kinyalják, miközben gecisokat keresnek valahogy. mindegy, ez bonyolult most, és hosszú, és nagyon sajnáltam a nővéremet, oda is mentem hozzá, átöleltem, és hosszan tartottam úgy, és tudom, hogy érezte, hogy szeretem. mégha olyan hülyén is alakítja a dolgokat néha az élet.
később persze nagyi is sírt, hogy hát ő mindenkit szeret.
aztán adtam neki egy névjegykártyát, gondoltam, most már csak elhiszi, hogy van állásom. úgy tűnt elhitte, de azért megjegyezte, hogy elég silány ez a névjegykártya, meg van a véleménye a cégről.
ilyenek.