tegnap

az volt még tegnap, hogy a csicsiékkel beültünk az eklektikába, ettünk, meg fröccs. finom volt, pedig izgultam, mert néha nem finom ott az étel, de most nagyon az volt.

na mindegy, a lényeg, hogy hazafelé nem tudtam ellenállni az office depot hivogató kirakatának és bementem. legalább negyven percet töltöttem el, nagyon nehezemre esett, hogy ne vegyek meg vagy négy füzetet, 3 mappát és vagy 12 féle tollat. végül csak egy toll, egy radír, és 3 dvd volt a kosaramban, többek között a teljes napfogyatkozás, mert volt rajta egy matrica, hogy csak 399 forint. mert ugye, láttam már párszor, meg tán megvan letöltve is, de hát 399-ért bármit megvesz az ember.

szóval álltam a sorban, mondtam a bt nevét, aztán olvasta be a cuccokat a csaj, és a dvd-nél 999-et mutatott a gép. no nem mintha számítana, de gondoltam, szólok, hogy hát fura ez, mert más van ráírva, mint amit a gép mutat, és akkor kitört a pánik. a hölgy elment, hogy megvizsgáltassa az ügyet, ez legalább negyed óra volt. közben ráadásul egy másik kiszolgáló is segítséget kért, hogy vannak itt külföldiek, ő azonban nem tud külföldiül, és akkor az office depotban megállt az élet. és álltunk a sorban, mellettem két cuki ratyi fiú, és mit tesz az ember ilyenkor, mondják, hogy a teljes napfogyatkozást épp a múlt héten vették meg 999-ért, tehát valszeg ez félre van itt nyomva. mondom, nekem mindegy már, csak haladnánk, közben látom, hogy a jézus krisztus szupersztár van a kosarukban, kommentálom is, hogy de jó, ez az eredeti musical, és az milyen klafa, mire a fiatalabbik röhög, hogy csak ne legyen olyan hosszú, mint a macskák, mert a másik elaludt azon tegnap.
ekkor visszatér a kisnő, mondja, 999 a dvd csak rosszul nyomták rá, mondom, mindegy, már nem is kell, csak hadd menjek... aztán fizetek és megyek.

be a boltba, ahova kaját venni mentem be, ehhez képest két magnum, egy haagen dazs és egy négyes kiszerelésű epres actimel került a tulajdonomba. még a zöldséges résznél megpillantom a két ratyit az office depotból, összemosolygunk, aztán a pénztárnál a kishölgy szólt, tudom-e, milyen drága a jégkrém. mondom neki, tudom, de ez haagen dazs, ez megéri. erre ő, hogy de nagyon drága. erre én, hogy tudom. erre ő, hogy most már meg kell kóstolnia neki is, mert nem érti ezt.

hát ez. aztán meg itthon.

-

voltam nőgyógyásznál, tök vicces volt. főleg, mikor azt mondta, nyugodtan bemehetek a spanyolfal mögé vetkőzni, ezt nem is tudtam értelmezni.

meg volt valami tök érdekes ma, ami le akartam írni, de bazdmeg kiment a fejemből. valami lehet a memóriámmal, nem működik valahogy.

jesszasz

ááááááááááááááááááááá, cukik!!!!

tv

amit mondjuk nem értek az az, hogy a saturn meg a mediamarkt, meg ezek a szarok faszért nem írják ki az árakat a honlapjukon. mondjuk csak azt érik el, hogy nem ott vásárolok. eh.

alig van ma melóm, ezt utálom a legjobban.

-

hát ez az óriásbomba kurva érdekes. nem is értem egyébként, hogy egy háború után miért nem kutatnak ezek után az illetékesek.
viszont vicces az index percről percre. a babgulyást remélnek pl.

vacsi

este elmentünk vacsorázni, az attila úton akartunk beülni valahova, de végül a sunnyban lyukadtunk ki. isteni volt, egyszerűen olyan, amilyet szeretne az ember. a kaja is, a rozé is, aztán a séta is a dunaparton. csak a k1 közvetítés volt kicsit kellemetlen, mert pont szemben ültem a tévével, és akarva akaratlan a véres fejeket láttam, de ez mindegy is.

éjjel aztán dávid telefonált, hogy a munkahelyén felejtette a lakáskulcsot, aminek igen örültem. úgyhogy taxi, taxisnak kulcs, ő meg lement vele... erről beszélek, mikor azt mondom, szerencsétlen ez a gyerek.

a tegnapom elég jó volt, tekintve ugye, hogy az egész délutánt otthon töltöttem, csak remélni tudom, hogy ma is kb hasonló intenzitással fogad majd az office.

-

a hétvége nyílván jó volt, de nem is ezt akartam.
igazából semmit sem akarok ide írni már megint.
ma a stúdióban kezdtünk, és hál istennek neska is pont olyan, mint én, úgyhogy leléptünk, és most otthon, és megy a ventillátor, és nincsen még dávid sem, szóval ez jó most nagyon.

nincsen tévém viszont. ez kevésbé jó, de majd megoldom.

felül

na jó, felülkerekedek a sok szarságon. holnap úgyis autókázás, amit nagyon szeretek, meg anyuci, meg a kert és a csúnya kutyák, szóval azért az jó lesz, asszem.

the best of you

ez és ez szinte mindig egyszerre bújik elő a mélyből nálam. a foo fighters dalt nagyon szeretem, a blink-et meg szeretem, bár az együttesért nem vagyok oda, de ez a dal jó valahogy.
teljesen kiakadtam a családomon, meg a dávidkán, meg mindenen.
azon is, hogy az új laptopnak szar a hangkártyája, és az it-s csak kedden ér rá megnézni, hogyan oldja meg.

nem tudom egyébként, nem tudom, hogy nincsen emberekben ilyen empátia vagy mi a jó isten. és annyira tudtam, hogy ez lesz, hogy először csak egy hétvége, aztán még egy, aztán csak amíg albérletet talál, most meg én vagyok a paraszt basszameg. nem érdekel, hogy család, meg unokatestvér, menjen bazdmeg, és éljen a saját kibaszott lábain. basszameg.

top

holnap kapok egy új laptopot, úgyhogy ma teljesen "letisztítottam" ezt. még jó, hogy vettem a múlthéten azt a külső vinyót, így volt hely, ahova menthettem mindent.
jó most itthon, és elhatároztam, hogy 11-kor lefekszem. ez ma egy ilyen szpesöl déj lesz. hátha holnap életképesebb leszek.

na ez

bekúrtam.
úszom most, és ezt szeretem. aztán majd nem szeretem, de most még nagyon.
nem tudom. annyira nem.
és annyira kell. és annyira nem tudom.

-

ómandzsófix!

ma olyan nyugis minden mégis.

megyek egyre a dunaplázába, exkollegákkal találkozom majd. kedvem nem sok, de legalább megyek kicsit, szeretem ezt a metró+zene+könyv dolgot néha, főleg mióta alig utazom bkv-n.

dm

az mp3-lejátszómon úgy van a depeche mode blokk, hogy condemnation, walking in my shoes, in your room. a végére, mikor jön az első in your room, azután a misztikus kezdés után, szóval addigra mindig annyira gyomorba vág.

-

el kell mennem. muszáj kiszakadnom. egy picit csak. egy hétre. muszáj.

ezt most kaptam

és nagyon megörültem neki.

eső

jó ez az eső. és én alapvetően szeretem az esőt. legalábbis akkor, amikor dolgozom. mert mikor nem esik, akkor folyton kint vagyok az erkélyen, és nézem a házakat, a színeket, meg az eget, és elvágyódom a dunapartra, mint tegnap is, vagy mikor, mikor néztem a lépcsőn fekvő embereket, és arra vágytam, hogy én legyek az egyik.

...

és valahogy nincs kedvem elindulni ma. néha érzem ezt, hogy kicsit félelmetes az előttem álló nap. pedig nincs mitől félnem valójában. mégis.

ezt most

nagyon meg kellett hallgatnom, mert pont ilyen hangulatban ébredtem.

x

tegnap a náray erikával voltam stúdióban, és megkérdeztem, érdemes-e megnézni az x-aktákat.
egyébként én mindig olyan furán voltam az x-aktákkal, mert a mulder és scully karaktere annyira gáz, naív és furcsa, és a sztorikból sosem derült ki semmi, de valahogy néztem a sorozatot, ha úgy alakult. és hát a szinkronjuk mindig zseniális volt. na mindegy.
szóval a náray viccesen elmesélte, hogy semmit sem értett a filmből, mikor szinkronizálta. és kurva sokat nevettem, mert nagyon viccesen mesélte el azt a keveset, amit viszont igen. és tulajdonképpen azt sem.

wake

hát nem vagyok friss. nem nyitottam ki a szoba ajtót, hátha akkor elindul végre haza dávidka, de nem úgy tűnik, mint aki nagyon készülődne. faszkivan.

kicsit szomorú vagyok egyébként. de majd elmúlik, gondolom.

in my secret life

csak mert ezt hallgatom majd, mikor hazasétálok.

menni végre

úgy néz ki, most elindulok, tök jó, úgy látom, az eső is elállt.
mondjuk papucsban vagyok, ez vicces lesz, szeretem, mikor felcsapódik a víz a lábfejemre. kellemes.
aztán nem tudom.

talk

régen mindenre ráuntam. valahogy. mindenre és mindenkire. a sportokra, amiket űztem, az emberekre, akikkel barátkoztam. mindenre és mindenkire.

aztán, mikor egyszer csak észhez tértem, és rájöttem, hogy a másiknak ez rossz, nagyon rossz érzés, akkor összekaptam magam. és arra is rájöttem, hogy nem is lehet, meg nem is érdemes sok emberrel nagyon mélyen barátkozni. mert nem lehet ezt így. és tényleg, tényleg nem érdemes.

szóval nekem nincsen számos barátom. haverjaim vannak, persze, de igazán jó barátok kevesen.
és az az igazság, hogy valahogy nem tudok mindent elmondani. soha nem is tudtam. még a ribinek sem, aki elméletileg a legeslegjobb barátom. bár most nem annyira látjuk egymás útját, hisz bekötötték a fejünk. de mindegy, mert ha egymás nyakán lógunk, akkor sem.

fura ez. anyámmal sem volt sose ilyen viszonyom. meg a nővéremmel sem. és őszintén szólva nem is hiányzik ez. vannak dolgok, amikről nem beszél az ember. mert minek beszéljen. nem igaz? mi értelme. ha járkálunk a gödörben, csak mélyülni fog.

nem tudom, minek írom ezt. vagy miről jutott eszembe. és azt sem tudom, kerek-e, van-e eleje, közepe, vége. bár miért is fontos ez. nekem nem fontos.

-

még szerencse, hogy holnapra azt mondták, nem kell bejönnöm, ha nem így lenne, valszeg felrobbannék itt az íróasztalnál. micsoda hüje, értetlen emberek vannak, tök ki vagyok. na mindegy. tolom, mert tolom.

-

újabb etap az office-ban. bomba, csokis 7days, kávé és málnaszörp az asztalomon.

mindig eszembe jut valami, amiről írni akarok, de reggelre elfelejtem.

-

ma izé, korán itthon vagyok.
vettem egy rozét, mert éreztem, hogy elindulni nem lesz kedvem sehova, de arra nem gondoltam, hogy a rozét kinyitni sem lesz. mert ez van most. a hűtőben a rozé, én meg itt a kanapén, és nem tudom.

olvastam ma valami jót, de már elfelejtettem. és megfejtettem egy fülest cigizés közben.

but time

come on, oh my star is fading
i swerve out of control
if i'd, if i'd only waited
i'd not be stuck here in this hole.

come here, oh my star is fading
and i swerve out of control
and i swear i waited and waited
i've got to get out of this hole.

but time is on your side, it's on your side now
not pushing you down and all around
it's no cause for concern

come on, oh my star is fading
and i see no chance of release
and i know i'm dead on the surface
but i'm screaming underneath

and time is on your side, it's on your side now
not pushing you down and all around
no, it's no cause for concern

stuck on the end of this ball and chain
and i'm on my way back down again
stood on a bridge, tied to the noose
sick to the stomach

you can say what you mean
but it won't change a sin
i'm sick of the secrets

stood on the edge
tied to the noose
she came along and she cut me this
you came along and you cut me this
you came along and you cut me this.

.

nem akart elmenni aludni dávid, úgyhogy 1 után kidobtam. így kicsit még tudtam szöszölni, ami jó. dolgozni nem, ami rossz. holnap megint gecisok lesz, dehát ez már csak ilyen.
ferminám üzent az előbb, alszik. édes.
alszom én is. akkor.

annyira

érdekes, hogy régen a mary j. mennyivel jobb volt.

ne

neon baszki, neon.
de hátha alszik majd már dávidka, mire hazaérek. minden rosszban van valami. jó.
képtelen vagyok dolgozni amúgy, csak csekkolom, hogy ami elkészül, az jó-e.
talán kellene enni is.

kiskoromban csak úgy tudtam elaludni, ha anya adott puszit.

mese

elsétált a nagy ház előtt, mely ablakainak peremén galambok élnek. arra gondolt, nekik ilyen pici perem is elég, hogy jól érezzék magukat. nem szerette a galambokat, de most félretette az érzelmeket, pusztán csak a felületeket nézte és a méreteket, próbálta elképzelni, hogy ő maga is ilyen keskeny felületen tartózkodik, de aztán a zebrához ért.

- zebrák kellenének az én életembe is - gondolta, talán mert mindig is fontos volt neki az elsőbbség.

zebrák. mire magában kimondta újra a szót, jó zöngéssel, már átért, és csak az illatra tudott gondolni, amit mindig érez, ahogy kikanyarodik a körfolyosón.

state

most már van another place to fall-os állapot is.
felzárkózott a scientist-es, in your room-os, gorecki-s, open-es, wanderfall-os, waiting for the miracle-ös, black cherry-s, secret-es, suddenly-s, statue-s, inner city life-os, ex-factor-os, no ordinary love-os, ship song-os, place called home-os és még kitudjamennyi állapot mellé.

exc.

ja, és ma meg is bántottam valakit, illetve az utóbbi két-három hétben tkp folyamatosan megbántottam, de csak ma vette észre. ambivalent. sajnálom. tényleg.

-

ma nagyon jó lett volna hazaérni a jóban rosszbanra, és amíg dávidka dolgozik, addig csak bambulni a tévét, szívek szállodája, férjek gyöngye, barátok közt, helyszínelők...

de hát ez van. munka van, mert a munka nemesít, és pénze is azért van az embernek, mert dolgozik.

leragad a szemem amúgy, és insight-okkal álmodom, de elmúlik majd, és felváltja majd más, más insight, más termék, más promise, vagy akár már maga a valóság.

wtf

mi történt? még hat sincs, és a gmailben csak egy ember zöld rajtam kívül.

-

voltam a balcsin, ami elég jó volt, a legjobb pl mikor éjjel ültünk a parton, és néztük a vizet. és ennyi.

persze nem dogloztam semmit, mert nem volt kedvem, meg érkezésem, úgyhogy ma már 7:20-kor itt voltam az office-ban, és már toltam a melót, végülis ez van.

hatalmas faszkivan.
nem tudok írni. nem tudok, mit írni. csak mondom.

hehe

imádom a dexter mögötti reklámosokat.

aztamindenit

-

fejfájás van, ez vajon az idő? mindegy.

amúgymeg anyám kurvacuki. apámnak meg hazudtam, mert nem akartam, hogy nálam aludjon.

más nincsen. tender van, melózunk ezerrel. és mára elkezdett viszketni a szúnyogcsípés a szememen.

pet

mondjuk nem tudom, van-e értelme, de azért jól esett aláírni.

este

valami szúnyog megcsíphette a szememet, mert bedagadt az egész felső szemhéjam. vicces.

-

már csak azt kellene tudni, hogy mi az a dolog, amivel rá lehet venni a békés, szombat délután inkább strandoló embert arra, hogy jöjjön basszameg, és álljon ki valami olyanért, ami őróla is szól.

annyira felbosszantott ez a szombati cucc, hogy már nem is akarok ilyenekről hallani. csak felkúrom magam az okos elemzéseken és kommenteken, és a kinek jó ez spekulációkon. nem érdekelnek a spekulációk, mert még ha bármiféle ügy is van a dolgok mögött, itt akkor is csak arról van szó, hogy emberek, mint te meg én más emberek által kurvára fizikailag fenyítve, korlátozva, veszélyeztetve vagyunk. és slusszpassz, ennyi. a többit leszarom, és aki a többivel foglalkozik, az szemethúny valami nagyon fontos dolog felett.

húbazdmeg.

-

lényegemre törtek.

-

ez már most komolyan már.. a bombagyár meg hetero felvonulást csinál? mi a jó úristent zavarja az embereket ez az egész faszság basszus. vonulgassanak még egyet a gazdák is, csak ők a bajcsyn, és akkor majd az andrássynál keresztezzük egymást egyszerre. faszom, hogy mennyire kibaszottul sok idióta van ebben a kurva országban, de tényleg. senkinek sincsen élete, basszameg.

tele van a tököm ezzel is, de komolyan. meg mindennel.