és az eredeti

szerelmes vagyok ebbe a nőbe. gyönyörű.

ugh, ezt de örülök, hogy megtaláltam.

so there, so there
i love your touch and that voodoo that you do so well.

-

azért ez olyan vicces ez a munka dolog. hogy így kurva sok időt együtt töltünk emberekkel, többet, mint azokkal, akiket szeretünk. beteg. valahogy.

its gotta be big

na mostmár kicsit fel kell gyorsítani basszameg.

till the end of...

wrong

how can it feel this wrong
from this moment
how can it feel this wrong.

-

jön ma fater. én meg - bár fél 3-tól kéredzkedtem el - eljövök délben innen, hogy kicsit még matassak otthon, és megfosszam a laptopot a sok információtól, mert mától a fateré. még szerencse, hogy van céges. de tényleg. nem tudom, mihez kezdenék laptop nélkül.

aztán meg megyek haza. nincs kedvem, de ez van.

este izé. nem tudom. napok óta nem tudok, mit mondani, az az igazság. úgyhogy csak a youtube van. kalap.

bezzeg itt!

ekkora playbacket

however

-

egyébként tök balfasz vagyok. otthon hagytam a bankkártyám kezdésképp. aztán útközben elfelejtettem cigit venni.
aztán most meg nem merek felállni, mert akkor rosszul vagyok. lehet, haza kellene mennem.

huh

reggel óta szédülök. de nem csak ilyen picit, ami ilyen néha érződős, hanem dűlöngélősen.

haj

jó, jó, hipszterek, meg minden, de azért kurva jó volt az a divat basszameg. most hogy így ezredszer nézem a hairt, basszameg.

ez napló, nem?

ma úgy ébredtem, hogy kialudtam magam. tudom, ez már holnapig nem tart ki, de ma nagyon jó volt. ez az érzés. főképp a tegnap este után, amikor a jobb halántékom nyomasztóan fájt, és a fél pizzától olyan volt, mintha egy szoborrá merevedett szardarab lenne az egész testem, amit nem tudok kinyomni. ez csak azért volt rossz, mert az eklektikában voltunk, és úgy volt, hogy megyünk buzibuliba. és hiába lettem éjfélre jobban, elment a kedvem mindentől.
na mindegy is, a lényeg, hogy ma klassz volt, elmentem fél 3-kor a jaffába csabival ötletelni, az is nagyon jó volt, eredményes is, meg nyugis, nagyon jó, tényleg.
hazaérve szembe jött velem dávidka, vagyis ment el, tehát ez is jó. minden jó tkp most.
még pulcsikat is vettem. már csak nadrág kell, meg cipő.

mots

ja, és ma az offiszban megtanultam, vagyis újra felelevenítettem a pilinszkázni kifejezést. ezt csak azért írom le, hogy többet el ne felejtsem.

konklúziók - egy részük, legalábbis

moszattal megbeszéltük, hogy mindenért a kommunikáció a felelős. mivel folyamatosan kommunikálni kényszerül az ember, a hirtelen megszaporodott, millió csatornán, ezért elvész a tartalom.
nem beszélve arról, hogy mindenkit be kellene zárni egy hónapra, hogy csak magával foglalkozzon, és megtudja, kicsoda, micsoda, hogyan működik, mire és hogyan reagál.
valamint megbeszéltük, hogy kimegyünk egy térre, és kordont húzunk magunk köré, elbarikádozzuk magunkat, mert kurvára nem vagyunk kiváncsiak erre az egészre.
és még. egy csomó minden.

na

és hát a játszmákat unom a legjobban. vagy utálom. vagy nem tudom.
vannak, akik ezt sosem unják meg.

mai

milyen nap volt ma ez, baszki.
mindegy is, persze, csak mondom.

várom dávidkát, már itt kellene lennie. és gondolkozom, mi a faszt csináljak. mármint ma este. meg úgy egyáltalán.

legjobban amúgy ez idegesít, hogy itt töketlenkedem. pedig semmi gond nincs tkp, csak mégis. vagy lehet, az a gond, hogy nincs gond? nem tudom. faszom.

meg az az igazság, hogy engem tök szarkedvűvé tesz ez az idő, meg ez a sok szarság, ami megy kint az utcán mostanában. pedig régebben baszki tökre bíztam az emberekben, meg szerettem őket, meg mittomén.

most hívott anyám. eh.

mix

ez mennyire rendben van.

-

asszem, megőrültem. énekelek, és hiperaktív vagyok.

the show is beginnig, mondom.

aztán a chipanddale fiúk felsorakoztak a tánchoz, ám mikor egy felhevült néző meg akarta érinteni őket, azonnal elhidegültek a közönségtől.

kutyakiállítás is volt/van

meg gyurcsánytakarodj, meg lépcsőn le-fel is, mindjárt jönnek a képek is. a németjuhász nagyon szépen ült, ezért különdíjas lett, főképp mert a roti nem tudott viselkedni egyáltalán.

betörtek

az ékszerboltba, mondom!

invázió

aki ott elől megy, az nem a viktor?

csináltam fotókat a rendőrökről, de most ez mindegy is, mert csak a kutyáról akartam írni, aki a vörös hajú rendőrnéninél van, őt is lefotóztam, hehe.

-

azért ez a hídblokád nekem már tényleg sok. már nem így izé, csak akkor is bazdmeg, a hétvégén, meg az ünnepeken nem lehet kimenni, mert kapsz egy molotov koktélt, most meg kibaszott nagy dugót csinálnak, faszkivan.
na mindegy. csak tényleg. miért kell ezt. csinálni.

estimese

how can i explain how i feel?

-

annyira lefáradtam estére, hogy hiába maradt el a munka utáni ötletelés, még ahhoz sem volt erőm, hogy valahova beüljek anyjukkal inni egy pohár bort. ehelyett minimál munka után megittam itthon a félüveg gatao fehérboromat, majd tévéztem, chateltem, és most mindjárt befordulok az ágyba, mert az lesz a legjobb, amit tehetek hirtelen.

fasznak nézek hiradót amúgy, csak felbaszom magam. sosem értem, miért beszélünk olyan dolgokról, amelyekről semmi értelme beszélni. ahelyett, hogy szó nélkül csinálnánk a dolgunk. faszommár.

na, befűtöttem kicsit, mert úgy szeretnék aludni, hogy ha lejön rólam a takaró, akkor ne ébredjek fel rá.

-

caddy van a nyomtalanulban. így írják egyáltalán? berúgtam. eh.

picsogó

már napok óta nyomasztott a fusimeló, amibe kurvára bele sem kezdtem, de gondoltam tegnap, majd este kényelmesen megcsinálom. persze nem. főztem, ettem, még edzettem is, aztán pedig a főnök után kis napkelte ismétlést nézve elaludtam. 6-ra húztam az órát, hogy akkor majd reggel. hattól 8:51-ig tízpercenként nyomogattam a snooze-t. érted, ahelyett, hogy csak szimplán aludtam volna még három órát. eh.
aztán persze itt bent már annyira égett a pofám, hogy 5 perc alatt meglett az a kurva meló. faszkivan.
mindenesetre úgy le vagyok strapálva, hogy érzem az arcomon, hogy elváltozott. és ami a legdurvább, hogy igazából mégsem. vagyok lestrapálva. mármint.
eh, nem tudom, tényleg. kellene valami biztos, ami leköt, szórakoztat, bármi.
ja, és persze péntek-szombat dávidka megint nálam alszik, faszom kivan, most akkor minden ilyen alkalommal ez lesz? eh.

jupppppiiiii

még

be my friend
hold me, wrap me up
unfold me
i am small
and needy
warm me up
and breathe me.

óvör

and the pains overrated
composed
but i dont know do you
and the chains so serrated
and the proof
well i dont know do you.

-

csupa szarmeló talál meg ma valahogy, a picsába.
egyébként kicsikocsinak nem esett baja, megnéztem ma, meg is simogattam, mert megérdemli.
aztán meg arra gondoltam, lehet, hogy beteg leszek, mert olyan furiban vagyok, de rájöttem, hogy azért ez elég ritka, hogy beteg vagyok, úgyhogy inkább mégsem.
fasza, összefüggő szövegek jönnek belőlem, eh.

-

sapka, sapka, szem, sapka, szem, száj.

most nem olyan rossz munkahelyen lenni, de egy óra múlva már biztos mást gondolok majd.

mokka

szerintem ez az árpi bácsi a tv2-nek igaziból a portása. és ha nincsen ember, akit behívhatnak, akkor egyszerűen csak leszólnak, hogy küldjék be árpi bácsit. más magyarázat nincs arra, hogy minden nap, mindenféle témában ő beszél.

-

dávidka most ért haza a gyakorlatról, azt mondja teli van kopasszal meg rendőrrel az összes kis utca. már el is húzott a koliba, mert azt mondja egytől le lesz zárva minden, meg nem lesz metró sem.
nem tudom baszki, még szerencse, hogy nem kifele néz az ablak, így biztos nem lesz könnygáz szag itten. viszont kicsikocsiért izgulok. nem tudom, valahogy nem hiszem, hogy nem lesz balhé. valahogy.

-

ez kurvajó egyébként ez a sofőrök cucc. a ratyi pár a kedvencem, meg a gyuri + istván, a könyvtárosok.
anyám amúgy egymilliószor hívott, hogy takarodjak haza, mert megint faszkódás van, de hál istennek nem lett gond. tkp már megszoktuk, vagymi. ez a szörnyű amúgy.

tv2

ez micsoda parasztság azért. a burn it blue az egyik legszebb dal a fridában, és a végén annyira kibaszottul kell, hogy az emberben feloldja azt, ami így felgyülemlett, és kurvára 3 óra van, vasárnap, akkor a faszért kell ezt is levágnia a tv2-nek?!
picsába, alszom is inkább.

estve

micsoda drámák vannak mindig az eklektikában! beszarás. beültünk a csicsivel egy jó kis mozizós helyre, és írtó jól szórakoztunk, ágotával egyetemben. folyton összeröhögtünk egy-egy izgalmas jelenetnél.
mondtam is, hogy tegyen be kamerákat, és lehessen nézni a website-on, mert egyfelől kurvaizgi megnézni, ki van lent, érdemes-e menni, másrészt meg mikor itthon eszem a smacket a szivacsomon, akkor lehet nézni a drámát, soha nem maradok le semmiről, haha!

mindegy is.

ja meg kibaszás van, holnap 8-tól van program, ráadásul nem rossz, közben meg fél 9-9 körül jön dávid, haza kell hoznom, mert nincs kulcsa. faszba, de tényleg, nem is tudom.

az alteregóval meg sehogy sem vagyok. nem tetszik, végülis azt hiszem, ez az.

csicsikém, áldom amúgy a türelmedet és a figyelmedet, elképesztő vagy.

és nem tudom, hogyan kell lépnem, hogyan kell lépnem jól, helyesen. nem tudom, egyáltalán kell-e lépnem. nem tudom.

-

milliméterenként süllyedek, vagy valami, nem tudom. furcsa ez, mert közben meg nem vagyok depressziós vagy szomorú, csak valahogy végtelenül fáradt.
tegnap mulattunk, jó volt. elvileg ma is mulatunk, és biztosan jó lesz, és holnap is mulatni fogunk, ami nyílván ugyancsak jó lesz, de közben egyre kevesebb az energiám, és valahogy nem tudom pótolni most. ez az, amit nem értek.
jó lenne befeküdni egy kádba. erre vágyom most a legjobban. meg egy kézre az arcomon. de úgy, hogy meg se mozduljon. és ne is tartozzon senkihez, ne legyen hang, ne legyen semmi. csak a kéz. a tenyér melege a homlokomon.

-

mindig van valami faszkódás, enivéj. de most komolyan. olyan jó lenne pihenni egy kicsit. olyan kurva jó lenne.

holnap

mindenki elmegy.

-

anyjuk mindig csak másnak szépíti ki magát.
de nekem a legszebb. akárhogyis.
még mikor gyógyszerfüggő is, hajnalban, pilátesz előtt.

be

berúgtam. furcsa este volt. berúgtam.

nem itt lennék. berúgtam.

éhes vagyok. berúgtam.

mosolygós. berúgtam.

nincs láb. berúgtam.

mindig ő-t akarok írni ú helyett.

berúgtam.

ad

akkor ma linkelős nap lesz.

reggeli gyorsan, ügyesen

jó étvágyat gyerekek!

-

baszki, de kurva jó szetet találtam a neten, amit letöltöttem jól. eh. most nem tudok kimenni cigizni pl, mert annyira érdekel, mi jön..
ja, meg letöltöttem az új vargazsuzsa albumot is, és nem rossz, na. vagyis hát jó, na. de tényleg. na.
dolgozni kellene. na mindjárt. csak még a következő dalt..

-

vannak emberek, akik, ha baj van, rögtön azt tanácsolják, menjen külföldre az ember. mintha a külföldre menés megoldást jelentene mindenféle problémára. micsoda bullshit ez. baj van? menekülj. mintha el tudnál bújni önmagad elől.

végre

jó, végülis két jót találtam. egyébként rájöttem, hogy a csaj hangja alapvetően idegesít, meg az akcentusa is. ezért nem tetszenek a dalok, pedig alapvetően tök jól hangszereltek.

jazz

letöltöttem egy bo.da nevű együttes plays madonna in jazz lemezét, gondoltam, biztos vicces, de elég rossz. mondjuk még nem hallgattam meg az összes számot, egyelőre drukkolok, hogy talán egy dal lesz, amire azt mondom, na, ez rendben van. eh.
ha nem lesz jó, akkor berakom a weöres sándor holdbeli csónakosát, és akkor majd melis lászló hangja jól elaltat, vagy fasztudja, mindegy is. nem is tudom, miért nem hallgatok több nemzenét. pedig van itt orwell is, meg rejtő jenő, mindenféle hangoskönyv a gépemen.

sokáig ébren voltam amúgy. ennek nyílván semmi jelentősége nincs. főleg a számodra.

családi hoteles vagyok

ezen a hétvégén meg dávidka fog nálam lakni, az unokatesóm, aki úgy 3-4 éves korától nem nagyon szeret beszélni a családjával. mondjuk ez csak jó. ő mostmár 19 éves, és szakácsnak tanul. egyébként. állítólag már beszél is szívesen, mondjuk ez lehet, hogy igaz is, mert a telefonba többet beszélt az imént, mint amennyit egész életében beszélgetett velem.

van ez, egyszer. meg van ez az érzés is, ami tök jó egyébként. csak ezt még nem tudom.

zseb

ja és az a helyzet, hogy kell szerezni egy zsebpecát. mert egy zsebpeca mindig jól jön. illetve, ki tudja, mikor jöhet jól. na. kell zsebpeca.

méhész

marcangolják belülről a méhemet már megint, hogy a fene egye meg. és megint csajos dumákat kell írnom, persze pont most, hogy baszná meg.
mindegy na, nem is ez a lényeg.
hanem hogy tegnap basszus a taxis motorheadet, nazareth-et és judas priest-t hallgatott a kocsiban, olyan hangerővel, amit nem értettem. mikor elkezdődött egy újabb szám, rámnézett olyan cinkosan, mintha előzőleg azt a titkos információt kapta volna, hogy én ős nazareth fan vagyok, vagy ilyesmi. hogy így, na ehhez, mit szólsz. plusz még kistévén kezdődött egy film az rtl-en, amit nézett folyamatosan, féltem is, hogy hellokarambol. annyira meglepődtem ettől az egésztől, hogy nem tudtam szólni neki, hogy miafasz van.

piran

na, izé. jó is volt ez a piran, meg nem is. kibaszott szép basszus szlovénia, az a helyzet. meg kurvára 27 fok volt napon, persze éjszaka azért megfagytam.
meg volt egy szép pincérnő, de rajta kívül nem volt más szép. csak a táj. bár az tény, hogy a badacsonynál nincsen szebb. na jó, de, a bükk.
mindegy, lesz majd kép is, de most szarozik a képfeltöltő-

achtung!

haha, vigyázat, megint fényképképes telefonom van!
ma főztem. levest is, meg másodikat is. jó lett.
és iszonyat hideg van (iszkiri - ezt le kellett írnom, mert elfelejteném, hogy milyen jó szó). szóval hideg van, pedig mehetnékem van, de ebben a hidegben nincs kedvem. gondolkoztam, hogy igyak-e egy kis vodkát.. hát nem tudom.
viszont! rendet raktam a ruhatáramban, most ez így jó, meg még pakolásznék itt a szobában is, de nincs fény, így nem egyszerű.
holnap délben indulok piranba, a kocsiúttól be vagyok szarva, mert a gergő, akivel megyek, akkora póz ember, hogy nem tudom, hogyan fogom kibírni.
ugyanakkor elvileg ma kollegális részegedés is lesz, de csak remélni tudom, hogy elfelejtenek majd felhívni.
sallala.

csudálatos

i.m.

dexter kalaple

ez basszus nagyon rendben van. a dexter mögötti kreatív team basszus fantasztikus. hihetetlen.

walk

lementem a dunapartra, hallgattam a zenéket ott a széken ülve, jó volt.
aztán elindultam, hogy sétálok még egy kicsit, de hirtelen azt hittem, hogy megjött, ettől természetesen beszartam, és visszaspuriztam ide. persze nem jött meg, most meg itt baszom az agyam, mert valami bajom van, csak még nem tudom, hogy mi. a faszom kivan már, de tényleg. mármint azzal, hogy folyton valami nyomaszt belülről. a faszom kivan.

poison

your cruel device,
your blood like ice.
one look could kill,
my pain, your thrill.

i wanna love you, but i better not touch
i wanna hold you, but my senses tell me to stop
i wanna kiss you, but i want it too much
i wanna taste you, but your lips are venomous poison

youre poison runnin through my veins
youre poison, i dont wanna break these chains.

your mouth, so hot
your web, im caught
your skin, so wet
black lace on sweat

i hear you callin and its needles and pins
i wanna hurt you just to hear you screaming my name
dont wanna touch you, but youre under my skin
i wanna kiss you, but your lips are venomous poison

youre poison runnin through my veins
youre poison, i dont wanna break these chains.

free wifi!

ingyenes internetet mindenhol!
ne legyen kulcsos a wifi!
szabadítsuk ki a wifit!

honfoglalás

el kell mondanom, hogy a belvárosban fantasztikus játékot játszanak emberek. először azt hittem, hogy valami politikai játék, mert egy "viktoré" feliratú matricát láttam a deák téren a földre ragasztva. és akkor vártam, mikor jön a ferié. de nem az jött, hanem sok fiúnév még, mindenféle tárgyra, helyre ragasztva. norbié, ákosé, imié etc. és nem csak a gödörnél, hanem a király utcában is, meg egy csomó helyen még. le is fotóztam, és reggel fel akartam tenni a képeket, de nagyon álmos voltam ehhez, úgyhogy majd este. mindenesetre pazar honfoglalójáték ez a matricázósdi. na.

végül

hozott az asszony bort, de maradt a töki, meg a vodka. jó volt.
most meg írtam egy mailt, hogy kicsit kések, mert nem bírom rávenni magam a mozgásra. de mindjárt, mindjárt.

ma

elhagyott az asszony.
persze ma nem vettem bort.
marad a vodka.
meg a töki.
meg a popcorn.

m

felkelt, felöltözött és elindult a hegyre. nem tudta, miért akar feljutni, igazából azzal sem volt tisztában, hogy felfele akar-e haladni egyáltalán.
persze nem is foglalkozott filozófiai dolgokkal, csak figyelte, ahogy egyre szaporábban veszi a levegőt.

-

besértődött a jenő most megint. durcás. de most annyira senkit sincs kedvem ápolni. őt legalábbis tutira nincs. faszom.
megy a frutti, kalap.
megyek cigizni. szépek a fények. meg amúgy is. jó a levegő.

mostanában

ettől a refréntől ráz ki a leginkább a hideg. jó hangosan. bele a fülembe. úgy.

mondom

blondie session

rákattantam. a call me klipje írtó cuki. de itt, ebben az arcai, meg a hangja, jesszasz, ez a debiherri gecijó. de ma is még. a lilielennel pl, juj.

még

marad a jútúb

uncsi

olyan ügyesen dolgoztam valahogy a héten, hogy mára nem maradt melóm.
nem is tudom, mit csináljak.
a köcsög it letiltotta a soulseeket, meg minden filecserélős programot, úgyhogy zenét nem tudok letölteni. akkor viszont mi legyen? eh.

napozós

pár perce még zsírideg voltam, de a ribi energiája és boldogsága telefonon keresztül is lenyugtatott. jó ez, na, hogy ezt így lehet. telefonon energiában sütkérezni. olyan ez, mint egy napozás. mondjuk én sosem szerettem napozni, de azt a részét azért mégis élvezem, hogy így érzem, hogy megy fel minimumról maximumra a kis csík az akkumulátoromon. na. és akkor így más energiájában is lehet napozni. és ez azért jobb, mert így nem rabolod, csak amit sugároz, abban fürdőzöl.
faszt írok ennyit erről? mindegy is. eh.

kitchen music

-

asszem, most kezdek magamhoz térni, vagy felocsúdni, vagy nem is tudom, milyen szót használjak. mert eddig csak dűlöngéltem, akárhogy is.
és azért az rémes, hogy még csak háromnegyed három.
hiányoznak ízek.
meg a takaróm, ami alá bebújhatnék most gyorsan.

vasárnap megyek piranba, az mondjuk jó, mert akkor hétfő kedd megint nem dolgozom. és aztán meg hosszú hétvége, ráadásul a szombaton, amikor dolgoznom kellene, akkor majd titkosügynökös-beépülőset kell játszanom, ami tök klassz, mert izé, nem itt.

bummafejbe amúgyis.

ez bazdmeg, de kurvajó!

karaoke

jaj hát, jó estém volt, vagy, hogy is mondják ezt. és reggel megállapítottuk a moszattal, hogy rákaptunk a gatao asztali roséra, ami csak 9%-os alkoholtartalmú, ezért ha más tipusú rosét iszunk, akkor bebaszunk. csak ez lehet az oka, hogy éjjel az erzsébet hídon a power of equality-t, meg a suck my kiss-t énekeltem fennhangon. tán még basszusgitároztam is a kabátzsebemen.

-

ma például szemtanúja voltam annak, hogy egy taxi egy lakókocsit csatolt magára, és elfuvarozta. az utas a lakókocsiban ült. eztbazdmeg.

-

fáj a nyakam, mert nehéz a fejem. meg álmos vagyok. aludnék, de ma nem, majd holnap.
persze valami egészen mást csinálnék inkább, leginkább.
most nirvanát hallgatok, ez is milyen már.

és olyan az ég néha, mint anyám grízgaluskái a levesben.

észrevét

én rájöttem amúgy, hogy egy britney spears rajongó vagyok. amolyan visszafogott féle.

exit light

akartam az unforgiven-t, vagy a one-t, de végül. na de kussolok, vagymi.

nemelég

hey, is this thing on?

ma rockos nap lesz

amúgy ez az exnirvanás csávó tök úgy néz ki, mint bud bundy.

ittas

végülis megittunk a zsófival másfél üveg bort.
és aztán eszünkbe jutott a dallasz, és most ezen röhögtünk. de ő már mossa a fogát. én meg majd mindjárt.
és jönnek bajuszék az animal planeten, juhééj.
pf.

a hétvégének egyetlen tanulsága van, amit ráadásul eddig is tudtam. kurvára hisztisek az emberek. csak egy új infó: a pasik is hisztisek, nem csak a csajok. sőt.

szarok a farmra bazdmeg

anyuskám

anyám meg pesten volt ma. pénteken hívott, hogy találkozzunk ma a gyűlésen. mondtam neki, hogy anya, én nem annyira akarok gyűlésezni, bár szívesen látnálak, csak ott nem annyira. erre besértődött, hogy milyen vagyok, olyan ritkán találkozunk, és akkor én így. na erre megenyhültem, mondtam neki, hogy jó, üsse kavics, legyen gyűlés. erre ő, hogy ha nem akarok, ne menjek, neki mindegy. szabályszerűen könyörögnöm kellett végül, hogy hadd menjek a gyűlésre.
na, aztán felhívott ma, mikor már majdnem elkészültem, hogy nemsokára indulnom kell, hogy rengetegen vannak, meg biztonsági intézkedések, és nem is a symában van, hanem valahol messze, úgyhogy akkor ne menjek, majd a jövőhéten úgyis jön más miatt, akkor talizzunk. mondom neki, jól van, akkor jövőhét, jobb is így. letettük, erre hívott fél óra múlva, hogy hát ha akarok, akkor tkp kijöhetek, mert azért meg lehet ezt oldani, tisztára, mintha szomorú lettem volna, mert nem mehetek el oda, ahova eleve nem akartam. na, hát ilyen az én csudaanyukám, annyira cuki, hogy szavam sincs, csak imádat, meg tisztelet, mert utánozhatatlanul csodálatos nő. na.

esti körkép

elmentem sétálni. először találkoztam a husky-val, akit imádok, játszottunk kicsit.
aztán elmentem a gödörhöz, mert olyan jó idő volt, és ahogy sejtettem, már nem elég meleg ahhoz, hogy egymáson csüngjenek ott az emberek. nem sokáig ültem ott, de legalább négy homeless lejmolt le cigivel, az utolsónál már zavart, hogy nem lehetek nyugiban, úgyhogy felkeltem, és tovább indultam. fura zenék mentek, apollo 440, meg alice cooper, nagyon érdekes volt így az este. gondolkoztam, nem is tudom már, hogy min. mindegy is. aztán bementem az alexandrába, hogy hátha van egy jó könyv vagy dvd. de semmi sem érdekelt, pedig legalább háromnegyed órát eltöltöttem ott. és annyira zavaró, hogy ilyen kihalt, nem is értem. a kelemen annás könyvet végül majdnem megvettem, de aztán mégsem.
na mindegy, a lényeg, hogy aztán hazafele jöttem, bementem a boltba, aztán meg most már itthon. vettem mosogatószert, és boldoggá tett, mert ha valami tisztítószert veszek a lakásba, akkor mindig olyan boldog leszek valahogy. bort is vettem, és most azon tanakodom, kinyissam-e. ki kéne.

till

a tilla nincs már a supergroupban? kell neki a pénz? vagy mi a faszért állt most így be a tv2 gárdájába? megőrül, ahogy öregszik?

-

az van, hogy a nelly furtado új klipje, a do it, olyan, mint a 90-es évek elejéről bármelyik sandra, samantha fox vagy yazz dal. vagy klip. nem örülök.

viszont tök jót ebédeltünk, csak olyan gecikurva hideg lett, hogy egyszerűen haza kellett jönni.

friss

frissülnöm kell, mert azt írja a blogring. nincs újdonság. bekúrtam már megint, mert itt kollegabúcsúztató lesz, aminek okán már nyitottunk egy pezsgőt, és hát...
egyébként meg igen vicces ajándékot kap majd, mert szeretjük, vagyis hát nem tudom, a többiek szeretik-e, de én igen.
szóval nincs semmi új, nincs mondanivalóm sem, nem is tudom, miért írom ezt, ja, hogy a frissülés jelzés jogos legyen.

ma

nem vagyok másnapos, ez meglep. csodálatos dolog a vodka.
reggel még iszonyú, ólomsúlyú gondolataim voltak, de végre kezdek felpörögni, vagy leereszteni, nem tudom, melyik a helyes kifejezés. vannak dolgok, amikre csak ránéz az ember, és végülis minden rendben.
nekem a köd a barátom amúgy. szeretem. tartalmas, sűrű, karakteres.

mese

nem tettem meg - mesélte neki a lány, és ő elmerengett. nem akarta még egyszer elmondani, mégis megtette: kedvesem, meg kell tenni mindent, mert a meg nem tett dolgok nehezebbek, mint azok, amiket megbántál, hogy megtettél.
ugyanakkor tudta, hogy amit megteszünk azt végül úgysem bánjuk meg. ő például csak azt sajnálta eddig is igazán, amit nem tett meg.

-

faszkivan.
bebasztam.
asszem, nem érdekel semmi már. úgy értem..vagyis nem úgy, hanem úgy.
szóval írok szabadon, élek szabadon, és fasszkivan.

néz

nemnéz. nemnéz. néz.
olyan kibaszott jó zenét hallgatok, de erről az albmról szinte minden dal 20 megás, úgyhogy nem tudom megosztani senkivel.
és egy pók is van, kint a dohányzóban, illetve most már nincs meg, nem találom. nem találjuk.

alfa és omega

mert végül mindig ide lukadok ki.

rákenroll

vannak zenék, amiknek meg kell adni a tiszteletet. és nem szabad mással foglalkozni, miközben hallgatjuk. pl.

kell

kell a víz illata, meg a fáké, meg a földé. olyan kurva rég éreztem, meg kell az is, hogy megázzak kicsit, vagy hogy reggel a fűben sétálva vizes legyen a cipőm. meg kellenek tekintetek, és kell még az a madár is, ami az idegeimre megy hajnalban.

m

figyelte a ködöt, vagy legalábbis ezt a ködszerű izét, ami ellepte a várost. azt vette észre, hogy a köd nem tűntet el semmit, csak eltakar.

confide in me

a mai napig tartom, hogy ez az egész a doors the endjének egy klassz lenyúlása, de ettől függetlenül baszottjó.

analizátor as always

egyébként olyan vagyok, mint amilyen ketrecben lehet egy állat. illetve nem tudhatom, milyen nekik az, de biztos kurva szar. szóval hogy azt érzem, hogy korlátok vannak, és az a legdurvább, hogy ezeket a korlátokat nyílvánvalóan én építettem magamnak, csak arra még nem sikerült rájönnöm, mikor, miért és hogyan.

pillanatnyilag azt gondolom, hogy a megoldást egy nemjózan pillanatban fogom megtalálni, mármint, hogy bontsam-e a korlátot, átugorjam, vagy csak szereljek rá egy ajtót, de az is simán lehetséges, hogy rossz a módszerem, nem tudom. mindegy.
azt gondolom, hogy az alkohol arra mindenképpen jó, hogy felszabadítsa a gondolataimat a hétköznapi szarok súlya alól, hogy legyen esélyem végre olyanon gondolkozni, ami valójában fontos.

x

illetve tegnap elkezdtem intenzíven használni a dukál és a forszírozni szavakat.
ma még nem találtam meg azt a két szót, amit szeretnék használni (de egyre inkább a legott és az ambíciózus felé kacsingatok).

viszont nem működik a soulseek, pedig olyan eszményi zenére leltem, amit muszáj lenne nagyobb mennyiségben hallgatnom.

ja és kaptam egy névtáblát, ilyen mellkasra csíptethetőt a következő felirattal: én egy ilyen felelősségteljes ember vagyok. ennyi.
ez egy idézet tőlem amúgy, nem mintha számítana, de végülis nagy igazság rejlik a szavak mögött.

mad

ma a szabit tisztitusznak hívom, illetve napok óta azt játsszuk a lindával, hogy kiütjük a parazsat a cigiből, és utánaköpünk, hogy eltaláljuk-e.

ford

ez a fordított nap a tv2-n... szekeres nóra meg tvrtkó és az interjúalany egymás szavába vágva fejtik ki britney gyerektartási peréről a véleményüket. jaj. erre ébredni. eh.

-

hah, megint utazás.
szeretem budapestet amúgy.

ma már jobb. mármint a nap. vicces is, meg vannak jó dolgok is, meg egyébként is. életveszély.
plusz még chemical brothers-t is hallgatok, és akkor a ritmus is megvan.

anyám tegnap azt álmodta, hogy a nagyanyám háza előtti utcán akartam melegfelvonulni egyedül. azt mondta, olyan ruhában voltam, mint a travik, kifestve. és hogy mondta, ne vonulj egyedül fiam, de én akartam menni mindenképp. és akkor vonulni kezdtem egyedül, és megjelentek a skinheadek, hogy most megvernek. és akkor anyám elém állt, és arra ébredt, hogy mindene fáj az ütések és rúgások miatt.

csak

a kivilágított szája miatt.

ajándék

ma reggel egy gecinagy pattanást kaptam a sorstól a jobb orcámra. persze nem bírtam ki, hogy ne essek neki, amitől még nagyobb lett. klassz.
próbálok vicces, érdekes filmet kitalálni, csak az a szar, hogy ami nekem vicces, meg érdekes, az sosem fér bele abba a dobozba, amiből nem szabad kilépnem. eh, ördögi kör, kurvaisten.

zseniális

a levi küldte, imádom, jaj, nagyon jó.

és még egy yes

yes

never

végül

csak a zene van, már megint.

kéz

a szokásos éves munkaiszony van rajtam, az a helyzet, hogy undorodom most, pedig igazából nincs miért, mert még csak nincs is sok melóm, de akkor is.
viszont a vicces kollegák vettek egy horrorkezet a szoborra, aminek letörtem a kezét, ami itt várt az asztalomon, és ezt most ráaplikáltam a telefonra, ha más nem.
faszkivan, valami kellene, ami kiránt ebből, mert már nagyon unom.

hát

nem vagyok valami flexibilis. sőt.