családias

hát, hogy mennyit írtam erről a berendezésről, most nézem. na mindegy.

éhes vagyok, de nem vettem kaját, most meg már úgysem megyek le. majd reggel akkor.

jó lesz otthon. csak az ágy miatt aggódom. meg izé, anya is, meg apa is kitüntetést kapnak jövő pénteken, és azt akarják, hogy odamenjek. aztán nem nagyon van kedvem, nyílván. eleve, most hétvégén miskolc, aztán anya feljön, itt lesz két napot, és akkor még a jövő péntek is.. ráadásul forgatás lesz aznap, szóval nagyon nem akaródzik ez.

aludni kellene asszem.

szerelek

a francért nem mondta senki, hogy egy elliptikus trénert összerakni ennyire durva meló. asszem, a cipelés és az összeszerelés keményebb volt, mint az a 20 perc, amit most rajta töltöttem. faszkivan. na mindegy is.

gondolkozni sem bírok amúgy. pedig kéne. eh.

tréner

mondjuk a gépet felhozni sem volt egyszerű, pedig "segített" a taxis. de most, hogy megnéztem, hogyan kell összerakni.. eh, na mindegy, mindjárt nekiállok.

-

kinéztem ma egy elliptikus trénert, ha ez a hivatalos neve, amit holnap jól meg is veszek, és akkor a jóban rosszban, meg a barátok közt alatt használom. mert az van, hogy meghíztam. és az is van, hogy én utálom ezt a kondiba járunk dolgot. és akkor most ez lesz. és szívem szerint már ma hazavittem volna, csak egyrészt nincsen szállító ember, vagyis szereznem kell egy segítőkész taxist, másrészt meg épp takarít nálam krisztike. akit nem zavarnék meg egy hatalmas elliptikus trénerrel ebben a folyamatban.

na ilyenek vannak itt.

közben befejeztünk egy tendert, meg voltam dm klubban, meg most még van két kurvafontos melóm, szóval az élet megy, pörög ezerrel, hogy baszná meg. de nemsokára megyek berlinbe ferminával, és az vigasztal most eléggé.

-

trip

szóval jövőhéten megyünk haza, a ribi, az ő konstantinja, fermina és én. akárhogy lesz, jó lesz, már csak a kistokaji tavi éjszakai kacsázás miatt is, meg egyébként is. alig várom. anyám nyílván győzködni fog még, hogy ne csak egy napot maradjunk, de ez most szigorúan így lesz, és kalap.

és én a bükkbe is ki akarok nézni este, csak mondom.

szép ez a nap. amúgy. illatos. finom.

ot

na, csak hogy még egy kicsit jobb legyen, elkezdtem szervezni az osztálytalálkozómat. tudok élni. ajvé.

fej

a tegnapi fejfájást és rosszullétet ma hasfájás váltotta, örültem nagyon. viszont most lefekszem, mert a 3 óra alvás rámnyomta súlyos nehezékét, vagy hogy mondjam ezt szépen.

ez meg olyan kibaszott szép

late

rohadtul fáj a fejem, és amúgy sem vagyok jól.
nem tudom, meddig lehet tolni a határt, meddig ér a kurva takaró, mikor állok le egyszercsak, hogy kész, vége, nem megy. remélem, nem most. most nem lehet. most nem.
miben, miben, miben lehet biztos az ember? mert biztosnak kell lennie valamiben, anélkül nem megy. az illatban, az illatban például biztos vagyok. és az érzésben, amikor a vállamra nehezül a feje, és tudom, hogy pillanatokon belül elalszik.
most néztem meg az l utolsó részét, és kicsit kiakasztott. meg érzékeny is vagyok most, biztos azért is. tegnap hiperhisztis voltam, ma beteg, mostanra érzékeny, holnap mi a fasz jön? vissza kell valahogy állnom a nyugalomra. az egyetlen dolog, ami működik, amit szeretek, és ami tulajdonképpen én vagyok.

-

meg tegnap gondolkoztam, hogy mit bántam meg, vagy mit csesztem el, és bántam meg úgy istenigazából az életemben, és asszem, hogy csak két dolgot. az egyik az anyjok, a másik meg az anna. de közben meg ezek is jók valahol, hogy így alakultak, és nem hiszem, hogy változtatnék már, csak úgy mondom, gondolom vagy mittomén.
nem tudok fogalmazni ma sem egyébként.

faszkivan

már tegnap este is ultragigafasz voltam, de úgy érzem, ez mára tetőzött. front van, meg mindjárt menstruálok is. nem jó kombó. egész nap garbage-ot, meg kurvaanyázós rockot hallgatnék szívem szerint, ehhez képest nagyon együttérző dolgokon kell gondolkoznom két melón is. faszkivan, totálisan, de tényleg.

nem tudom, inkább csak odabújnék, és maradnék csendben, hosszan, szorosan, melegen. és minden, és mindenki más menjen a picsába.

dirty ez is

she looked me deep in the eyes
shes touchin' me so to start
she says theres no turnin' back
she trapped me in her heart.

villámlik.

húbazdmeg, de jó ez.

társulat

csak a múlt héten kezdtem el nézni a társulatot, mert anya mondta, hogy jó. és most készen vagyok, ez valami ultrabrutál jó. ez az utóbbi két előadás, hát nem is tudom, kirázott a hideg, meg be, meg szanaszét.

dirrrty madonna

haha. megvalósult ribi álma.

hát

végem van, mint a botnak. nem volt nehéz a létra, de hosszan cipeltem haza.
meg amúgy is a faszom kivan.

pills

vannak tanácstalan pillanataim, de végülis ebben nincsen semmi különleges. meg hát, már nem szoktam abban a hitben ringatni magam, hogy a felnőttség azt jelenti, hogy mindig tudod, mi a helyes válasz, a helyes út, a helyes mondat, a helyes viselkedés. inkább talán azt, hogy elviseled a következményeit annak, hogy nem a helyeset választottad.

kérdés

tegnap azon gondolkoztam, hogy május elsejéig ha azt mondom, skizofrén vagyok, és a gyorshajtást a másik énem követte el, akkor felmentenek?

izo

elizoláltam magam. vagy nem tudom, de olyan, mintha kihúztam volna egy dugót, és akkor most off. vagy hibernate. igen, talán ez inkább.
amúgy kurva szar úgy elindulni reggel, hogy ki kell szakítanom magam egy ölelésből.

tegnap egyébként egy röpke 45 perces sétával értem be reggel, de tkp jó volt. sajnáltam, hogy esik, mert ha nem esett volna, akkor lehetett volna olyan jól, bandukolva jönni.

-

nem tudom, hogy mennyire elég. hogy mennyire sok, vagy mennyire kevés. nem tudom, kell-e egyáltalán tudnom. nem tudom.
kellene pár pofon, lehet, vagy csak egy kis levegő a tüdőmbe, hogy amíg kitágul, addig szótlan legyek, gondolattalan, ha lehetne kérnem, gondolatokat nem akarok, elég az érzés, az úgyis szép, jó, kellemes, kitölt, nem akarok agyat, erre jutottam, slusszpassz.

-

jól felkúrtam az agyam. vagy hogy mondják ezt. mindegy is. csak a felhők. mert olyanok. gonoszak.
kellene két fej. meg négy kéz.
tök szépen megmaradnak az esőcseppek az ablakon. sorban. mert mindenbe belelátni a mintát, ha akarom.

összefoglalva

csütörtökön volt az a futurefilms buli, ami ritka rossz volt zene szempontjából, de én valahogy annyira berúgtam, hogy egyáltalán nem zavart, hogy szar a zene. szóval lényeg a lényeg, hogy bebasztam, olyan italkeverősen, másnapfejfájósan, és kurva sokat rötyögtem, meg ölelgettem az ismerősöket, meg táncoltam, meg minden.
ennek köszönhetően a péntekem természetesen totális káosz volt. pedig klassz nap volt, hangfelvétellel, végre a zsuzsával is találkoztam, elvileg kedden össze is futunk normálisan, hát nem tudom.
na, szóval péntek agyhalál volt, aztán szombaton jött anyám, és a mammutban találkoztunk, ez is milyen vicces. beültünk ebédelni, hál istennek volt menü a dokkban olcsóért, nagyon utáltam volna, ha háromezerért eszünk valamit, mert akkor hallgathattam volna anyus károgását ugyebár. és izé, szóval csatlakozott fermina is, ja és még korábban vettünk görkorit, aminek annyira örülök.
este meg buli volt, tincitánci lett volna, bár az nekem épp nem jött össze, viszont a csajoknál tetszett a kacagás.
ez most egy leíró poszt, nem baj?
ja igen, és ma reggel egy 45 perces séta az esőben, így kezdődött a nap (nem is, mert ölelkezéssel, ami miatt nem is érdekelt, hogy esik az eső), szóval most megszáradt a zoknim, de a cipőm még vizes asszem.
na ilyenek.

máma

levontak egy nap szabit, mert nem küldtem sms-t, hogy késem. mondtam, hogy akkor én most hazamegyek, ha úgyis szabin vagyok. végül persze nem mentem, de sikerült elérnem azt, hogy szó nélkül aláírja a főnököm a májusi szabimat. merthogy berlinbe megyünk, nick cave koncertre, meg sétálgatunk is majd, csak úgy. aztán mikor hazajövünk, itthon is elmegyünk majd nick cave koncertre, meg sétálgatunk is majd, csak úgy.

vzs

ami meg feledtébb vicces az az, hogy a filmhez javasoltam a varga zsuzsát énekhangnak, és úgy tűnik, meghallgatjuk. szóval hosszú, sikertelen időpontegyeztetés után most végre sikerül összefutni. sosem gondoltam volna, hogy munka miatt lesz ilyen alkalom újra. de örülök, mert ez jó. a reklámnak is, meg nekem is.

plusz

most hívott a tesóm, hogy vettek egy új autót, nézzem meg a neten. mintha egyébként különösképp érdekelne ez a dolog, de megnéztem azért, nagyon cuki, igaz, ami igaz.
és jönnek kedden pestre, úgyhogy együtt ebédelünk, ennek mondjuk örülök, mert az ebédek mindig jók, nagyon szeretem az ilyet.

meg volt most nagyfőnökös megbeszélés a kreatívoknak, kicsit félek, hogy jön majd az account-kreatív parakeltés, amit utálok, de mindegy. az optimizmus a lényeg.

kedd

anyjok nincs jól, aminek nem örülök.
amúgy meg milyen kurvajó, hogy nincs még sötét.
meg az van még, hogy holnaptól takarítónőm lesz, ha minden igaz. és az is kurvajó.