ez a nap
a túlélésről fog szólni. ha már fél 1-ig nagy nehezen elcaplatott az idő, akkor nincs sok hátra úgysem, nem igaz?
régen norbival, az uncsitesómmal azt játszottuk a velencei tónál, hogy külföldiek vagyunk. gondosan eldugtuk a ruhaneműk kivillanó magyar cimkéit, sőt, lecseréltünk bizonyos holmikat, ha magyar volt rajta a felirat. és odamentünk mindenkihez, hogy "vaccdötájm", meg magunk között érthetetlen angolt halandzsáztunk. nem tudom, miért volt jó, de nagyon jó volt.
de hát norbival sok hülyeséget játszottunk akkortájt..
az miér van, hogy az emberek mások monitorját szeretik nézegetni? mire kiváncsiak? nem tudják lefoglalni magukat vajon? vagy kifejezetten az érdekli őket, hogy te mit csinálsz? furcsa ez.
2 megjegyzés:
Ezt hány évesen csináltátok? Csak azért kérdem, mert erröl eszembe jutott, hogy én ezt 14-15 évesen csináltam. Késön érö vagyok. :)
szerintem 6-7 évesen.. de az sem hiszem, hogy gond, ha ma kezdesz neki, nem?
Megjegyzés küldése