csütörtök, május 31, 2007

panaszos

amúgy az annyira idegesítő, hogy a south parkban mindig ismétlik a részeket.

parkír

tanítani kellene a bénaságomat, de tényleg. pont mikor egy raklap befizetni valóm van, pont akkor felejtem a kesztyűtartóban a rohadt rokkantkártyáját anyámnak, mikor hétfő este leparkolok, és természetesen egész héten nem nézek a kocsira, csak ma, és látom, hogy hat darab büntetést kaptam. fejenként kétezer x száz, ha még hétfőig befizetem, ha nem, akkor több mint négy. a faszom már, de tényleg, hogy miért nem tudok kicsit jobban koncentrálni, hogy basznám meg.

-

nothing takes the past away like the future.

számos

ez a 3781. postom, ez milyen kurva vicces, ha napi eggyel számolnám, ami persze hülyeség, de belemegyek, mert becsíptem, szóval akkor 10 évre elegendô lenne, vagy mi.
és becsíptem, mert kimentem, ittam egy rosét, aztán mire visszaértem, itt volt a mici, hogy menjünk ki, és igyunk egy rosét, és akkor két rosé nálam már szlalom spicc, mondom.

nincs új a nap alatt.

szerda, május 30, 2007

esti

sorozatnézős este volt ez, csak az zavar, hogy ribinél maradt a távirányító, és nem tudok fekve kapcsolgatni.
a munkahelyemen folyton viccelődnek azzal, mikor fogok visszamenni. nem baszogatásból teszik, vagy mert rosszat kívánnának, hanem azért, mert ők is azt szeretnék, ha minél előbb. pedig még el sem mentem. persze akkor a faszért nem ajánlanak több pízt, nemde? na.

mászköl

basszus, az van, hogy a tévécipelés-horrortól teljesen kikészültem, már testileg. gyakorlatilag minden izmom fáj deréktól felfelé. ribi, neked is fájnak az izmaid? a derekamat értem, mert ugye lehajolva kellett lépcsôzni, a karomat is értem, a karcolásokat is, mert hihetetlen volt egyedül felrakni a polcra azt a monstrumot, de akkor is. szóval hiába értem, olyan, mintha két hétig egyfolytában konditerembe jártam volna.

lehet, így kellene edzeni tényleg.

mindegy, a lényeg, hogy sajgok mindenhol, meg hogy kurvára vége a májusnak is basszameg.

kedd, május 29, 2007

you can

hide what you have to hide
and tell what you have to tell.

to do

fura ez a nap. minden iszonyatosan fura. egy iszonyú nagy meló volt elôttem, de neki veselkedtem, és megcsináltam, és most itt ülök, és nincs mit csinálni.
úgyhogy zenét hallgatok, és azon filozofálok, hogy lesz ez a hét. combinó minden reggel, ezt nagyon furcsa megszokni. drukkolok, ne legyen rajta ellenôr. még három szál cigim van. végülis pár napot ki lehet bírni szerintem. cigi nélkül. legalább nem leszek büdös. bár én úgysem érzem.
és milyen geci furcsa lesz pénteken máshova menni. nem látni ôket, akiket most.
az is milyen érdekes, hogy eddig sehol sem éreztem ezt.

hétfő, május 28, 2007

bájdövéj

de egyébként klassz nap volt, ahhoz képest, hogy menstruálok, és nincs pénzem. voltunk ribivel a gödörnél, aztán a dunaparton a lánchídnál, láttuk pl vigo mortensent újságot olvasni a köveken, meg mászkáltunk mi is a köveken, az elég jó volt. aztán a gödörnél 520 forintos limonádét ittunk, írtó kellemetlen volt, de nagyon finom. aztán meg megint a napon, majd én külön, zenét hallgatva elmentem a roosevelt térre, és mászkáltam mezítláb a friss fűben, majd üldögéltem a szobortalpazaton, és az nagyon jó volt.

szar

azt hittem, hogy már sose többé nem kell cipelnem, vagy legalábbis jó sokáig nem. aztán ma mégis megint.
faszomba már.
anyám meg kölcsönkért, hogy tudjuk fizetni a fizetnivalót. ez mennyire gáz.
de a legnagyobb gáz, hogy a szemét djuice ugye megszüntette szó nélkül azt a rohadt nonstop sms előfieztést, így most egy év után megint megtapasztalhatom, milyen az, ha sem üzenni, sem hívni nem tudok.

jó, szar kedvem van most. de legalább tudok tévézni, ha már ez van.

ez meg ma

ajtó, ablak

én igazán szeretem a doors-t, de ez idegesítő. mert az van, hogy épp gondoltam szundizom egyet, és hát ugye geci meleg van, ezért nyitva az ablak. na és az udvaron doors hallgatnak. de nem olyan kellemesen halkan, hanem, hogy zavar a dolog. fura ez egyébként, mert ez a ház eddig csendességéről volt híres. nem értem. zárjam be az ablakot? vagy hallgassak zenét hangosabban? eh.

pünkösd

nyitva az ablak és kintről áramlik be a boldog ünnep hangulata. gyerekzsivaly, családi beszélgetés és cher shoop shhop song-ja aláfestésként.

vasárnap, május 27, 2007

jolie

az meg hogy van, hogy ez a maddox lassan 5 éve ugyanakkora? vagy ez azért van, mert kambodzsai? vagy miért van?

purc

na jó. be kell látnom végre, hogy kipurcant a tévém.

before

úgy volt, hogy a ribivel megyünk sétálni, de szerintem meg akarja úszni a dolgot, úgyhogy elidnulok egyedül. persze ráüzenhetnék, de amióta egszüntette az a köcsög pannon a nonstop sms szolgáltatását, anélkül, hogy előre jelzett volna, azóta nem nagyon tudok smsezni, a kurva élet.
na, szóval most egy zuhany, aztán megyek. és jó lesz. valahogy.

és hát milyen baszottul szerencsések vagyunk azért.
sétálni kell ilyenkor. sétálni. zenével. sétálni.

valami hiányzik

talán ő tudja, mi az.

csudálatos ez is

hangok

például az övé. basszus.

website statistics
hit counters