zsebre tett

ahogyan sétált, zsebre tett kézzel, hóna alá fogva a nappalok ínycsiklandó forgatagát, egyértelmūvé vált, hogy ebben a pillanatban az univerzumnak ez a közepe, a keresztmetszete és minden más lehúnyt szemmel egzisztál, lélegzet visszafojtva, hogy egyetlen másodpercet se veszítsek szem elõl, hogy sejtjeimmel jegyezzem fel minden apró gesztusát.