-

nem tudom, változunk-e egyáltalán. most ez van a fejemben, hogy változunk-e. azt hiszem, nem. azt hiszem, mindig ugyan olyanok maradunk. más körítésben.

re

valahonnan a mélyről előjött újra a spontaneitás és a séta és a rácsodálkozás, akiket már annyira borzasztóan hiányoltam, és most visznek, és mutatják, és felfedeztetnek velem minden olyat, ami felett szemet hunytam az elmúlt időszakban, mert arra gondoltam, öreg vagyok én már mindenhez.

goodvibrations

ez egy jó nap, az van. még ha elõadáson is kell ülnöm. ez egy kellemes nap.

van ez a cica itt a kertben, a fehér. vagyis foltos, de jellemzően fehér. szóval ez a cica kekeckedik velem. odahív, aztán meg ott hagy, aztán meg nyíg, ha arrébb állok.

volt egy csomó minden. volt lisszabon, meg valahogy eljárok mostanában, úgy értem, inni, kicsit talán spontánabb vagyok végre, mint az elmúlt időkben, amikor mondjuk ki, csúnyán összeráncolta a lelkivilágomat az élet. eh.

mindegy, szóval ez. most a ribivel ittam egy fröccsöt és becsíptem, na. és jó ez.

nem tudom, mi van, valahogy. mindig ugyan oda lukadok ki, hogy akkor mi a lófaszt kellene csinálni, ami folyamatosan feltölt. hogy az mi az. ami így. folyamatosan. feltölt.

ez milyen már. mennyi vagyok, 32. és akkor ez. őrület.