munka

az egy dolog, hogy egész nap nem visz rá a lélek a munkára. az is egy dolog, hogy emiatt elmenekülök a tabánba tüzijátékot nézni. aztán az megint egy, hogy egész este nem doglozom, mert kitalálom, hogy reggel majd korábban kelek. de most, hogy elkezdtem nézni a köcsög öttusát, és hirtelen már három óra van, a korán kelést mivel fogom elnapolni? és mikor írom meg azt a szart, amit kellene? a picsába, hogy nem csináltam meg délután, de tényleg.

elsétáltam ma a ház előtt, ahol laktam, mikor pestre költöztem. oppárdon, budára. jó emlékek, pedig elég kemény volt. de az a lakás azért eléggé tetszett.