akartam írni egy érthetőt...

... egy hosszan, okosan, kimérten kifejtettet, de nem megy. mert felkúrtam magam megint. ezerszer akartam írni, aztán ezer egyedszer úgy döntöttem, hogy faszság, de most kijön, leszarom, így, indulatosan, nem érdekel.

szóval, hogy most már a faszom kivan, de tényleg.
hogy milyen kibaszott hülyék az emberek.
hogy mindannyian csodát várnak, és egymást baszogatják minden szarért.
hogy aki megmozdul, azt lehurrogják, és közben azt mondják, még nem tartunk ott.
hogy azt mondják, még nincs itt az ideje, miközben szenvednek azon, hogy nem lehetnek azok, akik.
hogy azt hazudják az életük szép, és önazonosak, de álnéven írnak, mert tudják, hogy saját nevükön ma még kapnának az arcukba.
hogy ha valaki azt mondja, jóvan bazdmeg, vágjunk bele, vállalom az arcomba, akkor az a baj.
hogy képtelenek felfogni, hogy emberek alkotják a társadalmat, és hogy az emberek különbözők.

az elméleti tolerancia nem tolerancia basszameg. és ha nincs mit tolerálni, ha visszahúzódunk, akkor sosem taníthatjuk meg a toleranciára az embereket.