péntek, augusztus 31, 2007

hogymondjam?

kicsit becsíptem. gyönyörű a hold, és mégis valahogy fura minden. mikor magamra maradok, olyan ember leszek, akivel nem szívesen beszélgetnék. mondjuk ma társaságban is szarfej voltam, bár olyan volt a társaság is, az igaz.

kicsit tele van a tököm. de majd elmúlik, mint minden, mert valahogy úgy lettem nevelve, hogy nincs baj, és semmi sem gond. és igazából az a vicces, hogy nincs is baj, tényleg, meg nem is gond semmi sem. szóval na. ne is figyelj rám, összevissza beszélek, mint mindig.

holnap jön anyám. hajnalban, basszameg. viszem ki a picsába, aztán meg főzünk.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

hjaj, ez a társaságos dologis. ezen gondolkodtam ma egész nap. arra jutottam, hogy szerintem beteges a viszonyunk mindhármunknak mindhármunkkal.

villanella írta...

szerintem meg nem. szerintem az a beteges, amit mások csinálnak. a folytonos színészkedés, hazugság, megjátszás, prüdéria. az a beteges.

Névtelen írta...

megfelelési kényszer, kisebbségi komplexus, önbizalomhiány, onmegvalósításra törekvés inkább.

csak engem ez kurvára idegesít, mert nem szórakoztat. :-D

villanella írta...

na, hát ezt mondom. valahol ez mind egészségtelen. szóval nem mi vagyunk betegesek, jóvan? na.

website statistics
hit counters