blablás - de nem a nonstop a rákóczin

sorra mennek haza az emberek, jó ez. aztán meg rájöttem, hogy kedvesnek lenni jó. nem biztos, hogy nekem jó, az elején legalábbis tuti nem, de mikor másnak jó, akkor kicsit végülis nekem is, szóval ja.

és van itt kint egy kutya, illetve volt, mikor kimentem légli blanc-t venni, oda volt kötve a korláthoz, olyan volt, mint egy roti, de mégsem, és úgy nézett, hogy csodálatos volt, cuki, és akkor beszégettünk kicsit, és tuti nagyon szomorú volt, hogy egyedül kell lennie, így karácsony előtt, és mikor kijöttem a boltból, még akkor is ott feküdt, úgyhogy elkezdtem aggódni (ha láttad volna a szemét, értenéd), de most, hogy kinézek, már nincsen ott, vagyis píszlávésriszpekt.

ok, picit becsíptem, de most ez jó, jó lenne csak simán produkálni azt a fokú nyitottságot, amit akkor érzek, mikor ez van.