hétfőmorning

na jóvan, a bükk, az a bükk, és több szót nem is ejtek erről, mert nem lehet. a ribinek írtam smsben, hogy ott akarok meghalni majd, erre persze csak annyit válaszolt, hogy megoldjuk, ezért szeretem.

tegnap meg már viktornál aludtam, tök jó volt, remélem most tényleg klassz lesz.

és lehet, hogy nem a tervek szerint alakul a hétvége, ami szomorú ugyan, de nem baj, úgy értem, nem hatalmas baj, mert szerencsére idő van, mint a tenger, csak nehéz várni, ahogy múlik. ez nem annyira értelmes, de sosem érdekelt az ilyesmi bagatel probléma, mint pl értelem.

a ribivel meg tegnap éjjel mi voltunk jay és néma bob, és annyit röhögtem, hogy na. komolyan mondom, hogy az ilyen filmek igenis fontosak. kellenek. és el is határoztam, hogy kikölcsönzök ezer ilyet a tékából, és szénné röhögöm magamat valamelyik este.