conf

valamiért ma csodálatosnak érzek mindent, valahogy ma gyönyörű a nap, és csak a fű szépséges zöldjét látom, meg az ég fenséges kékjét, és tudod, mit? ez így szép és jó, és nem is akarok mást, csak hogy néha elfújja a szemem elől a hétköznapi szarokat valami szellő, hogy lássam ezt, amit most, és realizáljam, hogy az élet szép, mert bizony az.