újra munka

a corvin áruház alá behúzódva gondoltam, hogy ez elég szar, de azt azért nem, hogy ennyire. no mindegy, ez van, vihar, meg ítéletidő, meg minden.
reggel viszont anettka feldobott, anettka mindig feldob. még azt az élményt is elfeledtette velem, amit antal imi és kis barátja okozott.

megint alig aludtam az éjjel, pedig ribinek köszönhetően okosan lefeküdtünk egykor.

megint munka. szar ez. illetve, ha igazán őszinte akarok lenni, akkor nem is.
mindenesetre megyek, készítek egy klafa kávét.