csütörtök, november 10, 2005

az igazságosztó

vannak visszatérő vágyaim, hogy azokat az embereket meglátogatom, akik bántják a barátaimat, persze szuperhős ruhában, vagy ami mégjobb, egy egyszerű öltönyben, és egy széket húzva magamhoz leültetem őket, hogy beszélgessünk. vannak emberek, akik pontosan tudom előre, hogy mit mondanának, nos ilyen esetekben előhúznám a hangtompítos revolverem (mert nem szeretem a zajos dolgokat), és simán homlokon lőném őket. bizonyos esetekben pedig, amikor meglepően kellemesen és fejlődőképesen beszélgetnék az illetőkkel, kezet fognék a végén és azt mondanám, hogy ez akkor így rendben.

beteg vagyok. egyébként meg nem. azt hiszem ez normális.

igazából a faszom tudja, miért van ennyi szar, de most komolyan. hálás vagyok, hogy olyan ritkán ütközöm bele.

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

i love you :)

Névtelen írta...

nem tudom eldönteni, hogy kényszeres vagy e, fogyatékos, vagy ennyire makacs...a.

kisdubos írta...

És a barátaid tuti örülnének neki? :o)

villanella írta...

a rengeteg ellenérv között ez az egyik, amiért nem teszem. én sem örülnék - mellesleg.

villanella írta...

inkább makacs. de természetesen azt hiszel, amit akarsz. úgy szép.

Névtelen írta...

A makacsság tud pozitív tulajdonság lenni, egészen addig, amíg nem mások kárára történik. Senki nem akarja, hogy megváltoz. Csak engem hagyj békén. Ennyi.

website statistics
hit counters