bájdövéj, az ajtót kinyissam, vagy bezárjam?
semmibe sem tart hirtelen másvalakinek lenni. jó játék is lehet akár. de ezt csak egyedül játszom, megtéveszteni nem akarok.
a tenyeremben vonalak vannak.
a vonalaim körkörösek.
meglettem volna szavak nélkül is egyébként, csak ha már így alakult, használom a betűket egy kicsit.
van például a lajos, aki ma éppen nem tudom kicsoda, de régen mindig szét volt csúszva nagyon. volt, hogy egyszerűen csak ismételte a szavakat. és elképzelhető, hogy neki volt igaza.
péntek, február 11, 2005
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése