"bizony sokan élnek a földön olyanok, akiknek csak abban a pillanatban van valamijük, amikor azt másoknak mutatják. akik csupán a felszínt ragadják meg, és nem a lényeget. akik mindent elvesztenek, amikor a lényeg megjelenik."

az az érdekes kierkegaard-ban, hogy tök sokszor nem szépen ír jót, viszont vannak alkalmak, amikor mintha egy másik személyisége venné át az írógépet.. nem is tudom.

a szomszédban ákost hallgatnak és az egyik munkatársam az imént felkiáltott, hogy nagyon reméli, hogy ez volt az utolsó hangos dal.
vannak napok, amikor egy ilyen mondaton folymatosan kacagok.