és az is eszembe jut, hogy kedves filozófia tanárommal, meg még két barátommal karácsony és szilveszter között kb 8 éve leutaztunk a balatonra kedves filozófia tanárom házába, ami egy faház volt. 3 napot töltöttünk ott, és nagyon érdekes tapasztalás volt ez is. egyfelől bazi hideg volt. minusz 20-on fokok. konkrétan kettő darab mini konvektor volt nálunk, amivel a hálóhelyiségben fűtöttünk, de mit sem segített, emlékszem látszott a lehelletünk a szobában. és akkor előkerült egy üveg cherry brandy (az a korszak volt, amikor cherry brandyt iszik az ember lánya), bíbor cherry, ez volt a neve. és megittam másodmagammal és máris nem érdekelt a hideg. egyébként varázslatos volt, a balaton hullámai megfagytak, kint a parton olyan érzés volt, mintha az egyik pillnatban valaki megnyomott volna egy hatalmas pause gombot. nagyon élveztem ezt. és persze nem nagyon jön ez ide, csak a hideg miatt jutott eszembe, hogy ha azt a hideget kibírtam, akkor most mi a fenének izgulok, hogy nincs még vége a télnek. nem is értem ezt.

istenem, elég jók voltak azok az évek. bevágódni az autóba és menni, menni folyton. fel a bükkbe, sétálgatni, autózni. akkor... nagyon jó volt. most már valószínűleg másmilyen lenne a dolog. és ez a normális ugyebár.