most, hogy az irodában legalább nyolc felől billentyűkopogást hallok, a táncos a sötétben jut az eszembe. tulajdonképpen minden monoton zajról, ami viszonylag ritmusos, csöndes környezetben, szóval minden ilyen zajról be szokott ugrani a film egyik másik részlete. annak idején hamarabb vettem meg a filmzenét, mint ahogy a filmet láttam. és a film után nem bírtam hallgatni. és eladtam. ma már bánom. érdekes ez a ritmikus zaj. allegro ma non troppo.

bennem keresgélek, benned keresgélek, benne keresgélek, bennünk keresgélek, bennetek keresgélek, bennük keresgélek.
keresgem bennélek, keresged bennélek, keresge bennélek, keresgünk bennélek, keresgetek bennélek, keresgük bennélek.

sose hallok olyan gyönyörű nótaszót, amilyet sihedernyi koromban - annak idején a tábortűznél az ótedrágaklementina fergeteges kacajokkal kísért eljátszása után mindig úgy énekeltem, hogy siheder nyikoromban. mint az a siheder, tudod, nyikoromban. azt hittem nyikorom egy szovjet város. mint leningrád vagy vagyivosztok. és tessék.