hidegben sétálni az utcákon jó. leszámítva a hideget. és mindig csak azon szurkolni, hogy valamiért ne maradjak majd azon a szórakozó helyen, ahova tartok. és természetesen tovább indulni. egy másik helyre. és közben végig tudni, hogy hazaérek majd. hamarosan. végül. hiszen az a cél. és érezni a füleim összes négyzetmilliméterén, hogy baszott hideg a szél. és érezni azt is, ahogy pillanatról pillanatra szárad ki az ajkam. és érezni, ahogy könnyel telik meg a szemem, ahogy beleváj a levegő. és lépkedni. és lépkedni. és otthon.
szombat, december 27, 2003
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése