és az eredeti

szerelmes vagyok ebbe a nőbe. gyönyörű.

ugh, ezt de örülök, hogy megtaláltam.

so there, so there
i love your touch and that voodoo that you do so well.

-

azért ez olyan vicces ez a munka dolog. hogy így kurva sok időt együtt töltünk emberekkel, többet, mint azokkal, akiket szeretünk. beteg. valahogy.

its gotta be big

na mostmár kicsit fel kell gyorsítani basszameg.

till the end of...

wrong

how can it feel this wrong
from this moment
how can it feel this wrong.

-

jön ma fater. én meg - bár fél 3-tól kéredzkedtem el - eljövök délben innen, hogy kicsit még matassak otthon, és megfosszam a laptopot a sok információtól, mert mától a fateré. még szerencse, hogy van céges. de tényleg. nem tudom, mihez kezdenék laptop nélkül.

aztán meg megyek haza. nincs kedvem, de ez van.

este izé. nem tudom. napok óta nem tudok, mit mondani, az az igazság. úgyhogy csak a youtube van. kalap.

bezzeg itt!

ekkora playbacket

however

-

egyébként tök balfasz vagyok. otthon hagytam a bankkártyám kezdésképp. aztán útközben elfelejtettem cigit venni.
aztán most meg nem merek felállni, mert akkor rosszul vagyok. lehet, haza kellene mennem.

huh

reggel óta szédülök. de nem csak ilyen picit, ami ilyen néha érződős, hanem dűlöngélősen.

haj

jó, jó, hipszterek, meg minden, de azért kurva jó volt az a divat basszameg. most hogy így ezredszer nézem a hairt, basszameg.

ez napló, nem?

ma úgy ébredtem, hogy kialudtam magam. tudom, ez már holnapig nem tart ki, de ma nagyon jó volt. ez az érzés. főképp a tegnap este után, amikor a jobb halántékom nyomasztóan fájt, és a fél pizzától olyan volt, mintha egy szoborrá merevedett szardarab lenne az egész testem, amit nem tudok kinyomni. ez csak azért volt rossz, mert az eklektikában voltunk, és úgy volt, hogy megyünk buzibuliba. és hiába lettem éjfélre jobban, elment a kedvem mindentől.
na mindegy is, a lényeg, hogy ma klassz volt, elmentem fél 3-kor a jaffába csabival ötletelni, az is nagyon jó volt, eredményes is, meg nyugis, nagyon jó, tényleg.
hazaérve szembe jött velem dávidka, vagyis ment el, tehát ez is jó. minden jó tkp most.
még pulcsikat is vettem. már csak nadrág kell, meg cipő.

mots

ja, és ma az offiszban megtanultam, vagyis újra felelevenítettem a pilinszkázni kifejezést. ezt csak azért írom le, hogy többet el ne felejtsem.

konklúziók - egy részük, legalábbis

moszattal megbeszéltük, hogy mindenért a kommunikáció a felelős. mivel folyamatosan kommunikálni kényszerül az ember, a hirtelen megszaporodott, millió csatornán, ezért elvész a tartalom.
nem beszélve arról, hogy mindenkit be kellene zárni egy hónapra, hogy csak magával foglalkozzon, és megtudja, kicsoda, micsoda, hogyan működik, mire és hogyan reagál.
valamint megbeszéltük, hogy kimegyünk egy térre, és kordont húzunk magunk köré, elbarikádozzuk magunkat, mert kurvára nem vagyunk kiváncsiak erre az egészre.
és még. egy csomó minden.

na

és hát a játszmákat unom a legjobban. vagy utálom. vagy nem tudom.
vannak, akik ezt sosem unják meg.

mai

milyen nap volt ma ez, baszki.
mindegy is, persze, csak mondom.

várom dávidkát, már itt kellene lennie. és gondolkozom, mi a faszt csináljak. mármint ma este. meg úgy egyáltalán.

legjobban amúgy ez idegesít, hogy itt töketlenkedem. pedig semmi gond nincs tkp, csak mégis. vagy lehet, az a gond, hogy nincs gond? nem tudom. faszom.

meg az az igazság, hogy engem tök szarkedvűvé tesz ez az idő, meg ez a sok szarság, ami megy kint az utcán mostanában. pedig régebben baszki tökre bíztam az emberekben, meg szerettem őket, meg mittomén.

most hívott anyám. eh.

mix

ez mennyire rendben van.

-

asszem, megőrültem. énekelek, és hiperaktív vagyok.