koreakedd

milyen ironikus, hogy amikor lefekszem korán, akkor órákon át nem tudok elaludni. és mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. azért nem alszom, mert gondolkozom, vagy azért gondolkozom, mert nem alszom. ezen is gondolkoztam többek között, mígnem fél 4-kor átmentem cigizni a szivarszalonba, és néztem egy kicsit a pixeleket.

nem kétséges, hogy gecifáradt vagyok, jó lenne átölelni valakit és úgy aludni el, érezni a test melegét. az illatot. vagy nem tudom. igazából ez is hülyeség, akkor is boldog lennék, ha egyedül tudnék egy klafát aludni az ágyamban, basszameg.

nincsen semmi. koreakedd, itt szopunk az officeban, csupa olyan emberrel körülvéve, akik szöges ellentéteink. ellentéteim. mindegy persze. szarni bele, nyomni kell, menni előre, míg aztán majd egyszer csak meg nem halunk, mert öregek leszünk. éljen, éljen, éljen.