tegnap este valahogy úgy alakult, hogy három nagyon jó ember társaságában fogtam a borospoharat. borzasztóan régen éreztem ezt a fajta, nem is tudom, talán izgalmat és érdeklődést és lelkesedést magamban. mármint ilyen beülős, barátnőzős esetben. 

négy teljesen különböző ember volt. nagyon tetszett. nagyonnagyon.

aztán ma meg egész nap a kibaszott filozofálás megy, csak most már hivatalból. olyan, mint egy guillotin a fejem fölött, nem akarom elbaszni, mert olyan jó lenne, ha végre valami jól sikerülne. végre valami jó sikerülne.