az van, hogy egy időre megúntam a diana krallt korábban, valahogy csömöröm lett. talán azért is, mert minden vásárláskor is ő szólt már a boltokban is, meg mert sokat is hallgattam anno. 

de most bekerült ő is a sorba, és az a helyzet, hogy annyira hihetetlenül tiszta hangja van, hogy olyan, mint egy forrásvíz, vagy egy zivatar, ilyen, nem is tudom.. egyenes. tiszta. szép. jól esik most nagyon. ez a dal.

ma sincs épp sok dolgom, de ma nem unatkozom valahogy.

reggel szomorkodtam, és tulajdonképpen most is szomorú vagyok, mert az élet annyira ki tudja magukból fordítani az embereket, de aztán rájöttem, hogy kibaszottul nem szabad hagynom, hogy ez a gondolat gyarmatosítsa az agyamat, és most sokkal jobb lett.