szóval megint rámjött a grafománia.

meg nem is tudom, valahogy megint olyan sok érzet van bennem, sokféle. keresem az összefüggést, általában analizálok úgyis. mármint magamat. vagy nem tudom.
de egyszerű, sok zene, rájöttem, a sok zene oldja meg a virtuális nyelvemet, vagy hogy is fejezzem ki magam. na meg máshonnan is jön az input, de arról úgysem írnék ide, mert az nem ide tartozik.

nem tudom. 30 év alatt nem tudom, mi van, mi lett, hova jutottam. de talán, mert sosem ilyen érkezősnek láttam a dolgokat, sokkal inkább útonlevősnek, vagy hogy mondjam. nem, nem vetek számot, vagy ilyesmi, az hülyeség. csak gondolkoztam sokat. páldául azon, hogy mi a teljesítmény, az eredmény. mi kerül bele a rekordba.

a buffalo stance-t hallgatom épp amúgy.