memóríz

amikor még gitároztam rendesen, már úgy értem, ilyen rokkbandában, meg koncerteken, meg mittomén, szóval akkor a bal kezem ujjain állandó bőrkeményedés volt. de nem az a brutál, ami a nagyanyám sarkán, érted, hanem egyszerűen ott meg tudtam fogni forró dolgokat, mert nem éreztem nagyon semmit. biztos neked is ilyen volt a hegedüléskor, nem csilivilibilike? na mindegy, a lényeg, hogy már nem olyan. illetve nem ez a lényeg. nincs lényeg. csak néztem most az ujjaim végét, hogy hogy jönnek a vonalak, azokat a kis hurkokat, és erről eszembe jutott. ez. hogy akkor nem látszódtak. vagyis kevésbé.
néha hiányzik az a korszak. simán megittam akkoriban fél liter vodkát, meg fröccsöket, és nem okozott gondot a szereplés sem. ah, fiatalság, bolondság.