konfjúzd

megint durva szituációba kerültem, ami tulajdonképpen tök pozitív, meg kenegeti a májamat zsírral, vagy hogy mondják ezt, csak nehéz. nem egyszerű, úgymond. mindegy, alszom egyet rá, és okosabb leszek, nyílván. (nem.)

egyébként a hétvége meg csodálatos volt. arra is rájöttem, hogy nem metrót kellene építeni, hanem minden kilométerre kellene egy olyan, mint az erzsébet téri gödör, és bár kurva sok átszállással tudnánk eljutni továbbra is bizonyos helyekre, de mosolyognánk, meg nyugodtak lennénk, mert folyton lógatnánk a lábunkat a vízbe, miközben az arcunkat süti a nap. és hát végülis ez a lényeg, nem? a mosoly. meg a nap.