mesés

az egyik estén hírt kapott, lassan olvasta a színesen tekergő szavakat. többször is neki kezdett, kóstolgatta, ismerkedett velük, és épp egy szórengeteg tört fel mélyről, lentről sebesen és forrón, mire megértette, hogy most csöndben kell maradnia. a furcsa ellentmondás sárgára festette körülötte az eget, és a lépteit márványosan rideggé varázsolta. csak annyit látott, amennyit a kapucniján a rés engedett. de sokkal kevesebbet fogadott be.