margit nénis
fura ez a margit nénis dolog is. mindig eltűnik. és mikor már-már azt hiszem, hogy talán nem is él, akkor felbukkan. mosolyogva, nevetve, nyílván részegen, de az most midegy is. tegnap ribit szólította le, ma meg édesen aludt negyed kilenckor az aluljáróban. nem lepukkantabb, mint 4 éve, csak a ruházata talán, bár megnéztem ma jól, új cipője van, csak hát nem is cipő az, hanem papucs. szóval azt hiszem holnap reggel viszek le neki ezt-azt. nem tudom, a hálózsákom hova kavarta el, úgyhogy leviszek neki egy újat. illetve nyílván nem újat, hanem másikat. ilyenek.
4 megjegyzés:
pont arra gondoltam tegnap, hogy a régi játszós pulcsit elviszem neki, amit tőld örököltem, a lila nagy garbósat. kötöttet. akkor vigyünk ma vagy holnap este neki cuccokat meg valamit karira. monnyuk egy felest. annak örülne a legjobban.
nemnem, asszem egy rádiónak örülne a legjobban, régen is azt imádta. tudod, vannak ezek a mini, műanyag, 500 ftos rádiók. na, akkor még megbeszéljük ezt ma este, jó?
sztem az nem hasznos. jön a tél, hideg van, takaró kell meg pulcsi. a rádióba megmindig kell elem. én azt nem adok neki. azzal csak a költség van neki és azért megis vernék sztem. rossz ötlet.
nem tudom, szerintem minden elviselhetőbb, ha el tudod foglalni magad. és ha láttad volna, milyenek voltak a szemei, amikor szólt a petőfi rádió...
Megjegyzés küldése