estés

mondjuk el tudnám képzelni úgy az estémet, hogy valami helyen üldögélek, pici fénnyel, épphogy csak... szóval üldögélek, és borozom, és egyedül azért nem olyan jó, szóval borozom, és beszélgetek, de asszem, hogy marad a sok orvosos sorozat, meg a mekis vacsi, és ha minden összejön internet is, hogy teleírjam geciunalmas posztokkal ezt a blogot itt, meg egyébként is.

furcsán bólogat ilyenkor az utcalámpa, talán mert ismerkedni akar, hisz oly sokszor kísért hazáig, nem tudom.