dávid

hajnalban meghalt dávid. nagyon fura fiú volt egyébként. anyám legjobb barátnőjének volt a gyermeke, így tök sokat voltam náluk. meg norbival járt egy osztályba gimiben. egy évfolyammal alattam.

eleinte nem szerettem vele játszani, aztán, mikor rákattantunk a számítógépekre, folyton azt akartam, hogy menjünk át hozzájuk. neki c4-e volt, nekem commodore 64-em. neki floppys, nekem magnós. az enyémen folyton állítgatni kellett azt a kurva fejet. emlékszem, tőle vettem át a sima kazettás magnóján a paperback boyt, meg a batmant is. meg programokat írtunk. szövegeseket, olyasmiket, mint a kaland, játék, kockázat regények, tudod.

márti néniék egyébként is, mindig is olyan furák voltak. nem volt hűtőjük pl éveken keresztül, és a kádban tartották a hideg vízben a tejet, meg ilyesmit. imre bácsinak meg a legeslegdurvábban jó humora volt. ehhez képest dávid csöndes és visszahúzódó gyerek volt, de bírtam nagyon.

aztán eltávolodtunk egymástól, de azért röhögtünk sokat.

mindegy, dávid most elment.