reggel

szóval reggel vagy hatszor ébresztett a ribi telefonja minket, úúú, nagyon rossz volt. aztán ő felkelt, és végülis lemásztam én is a kanapéra. kávéztunk, meg minden, mondta, hogy ő nem indul még el, mondtam, hogy én sem. aztán én befordultam aludni még, vártam, hogy hasson a kataflám - ő meg betakart, mert ilyen gondos. a szotyi hol nála, hogy nálam dorombolt, és ment a mokka, meg a jó reggelt, meg mittomén. aztán felkeltem, és csináltunk még egy kávét, és dumiztunk, meg rihiröhiztünk, és már 10 óra volt, úgyhogy el kellett indulni, a lázárék is főzni kezdtek már, tudtuk, hogy itt az idő.