mereng

érdekesek a nézőpontok, és egyébként is, a francért nem képes önmagától elszakadni egy kicsit is az ember. rémesen unalmas, és frusztráló elfoglultnak lenni magammal szemben. aztán meg a ló másik oldalára esik az ember, ha igyekszik úgy végezni a dolgát, hogy egy picit se legyen előrébb maga.

apránként vesszük,
mit másnak csak egyszerre
adhatunk oda

mondja f.á., aki annyira, de annyira sok igazságot mondott, hogy ma megint teljesen belefeledkeztem. nem tudom. csak azt tudom, hogy kibaszás az agy, meg a gondolkodás is, kibaszás, mert olyan szépségek tárháza és indukátora, amelyeket megismerve fáj, ha újra nem tapasztalhatunk.