ilyenkor a legjobb itt egyébként, úgy értem, amikor üresség van, illetve embertelenség, illetve emberek nélküliség - hogy mennyire nem találom a szavakat.
bennem apró léptekkel oson valami egészen furcsa érzés, egyenlőre csak körbe körbe, de tudom, szép lassan célba vesz valamit, és akkor végem. nem bánom egyébként, mert vannak jó dolgok, amik, még ha a végén rosszak is, érdemessé teszik azt a rövidke időt arra, hogy megéljem azt.
hűdegecibonyi mondat ez.