biceg
szóval tegnap örömködve-menekülve térdreestem a lépcsőn. így elmaradt a viktorhoz költözés, és egész este feküdtem az ágyon felpolcolt lábbal. a térdemet ribike párszor megcsapkodta, de kedvességből, olyankor kacagtunk.
klassz este volt, mostanában mindig bacardi-kólázunk és kacagunk, de a legjobb lámpaoltás után, mintha úttörőtábor lenne.
aztán meg a kálvin téri halállépcsőn reggel lefele 10 perc alatt mentem le, fel azonban kamikazee szerűen "felrohantam", és a szép teljesítményért megjutalmaztam magamat egy coffeeshopos tejeskávéval.
3 megjegyzés:
abszólute zánkai furulyatábor fílin volt tennap este. úgy szeretlek, nyomorék.
na jó, most az egyszer beleegyezek. a nyomorékba.:)
amúgymeg nem is csapkodtam, csak véletlenül rákönyököltem. na.
Megjegyzés küldése