vágóék

reggel a valahol európában női főszereplője, vágó zsuzsi volt a mokkában. ez csak azért érdekes, mert a vágó zsuzsi az a vágó peti huga, aki nekem osztálytársam volt áltiban. peti is tanárgyerek volt, és nagyon furcsa kapcsolat alakult ki közöttünk a nyolc év alatt. első nap az iskolában pl, 6 évesen, az udvari sorakozó közben már a földön verekedtünk. aztán másodikban farsang után ott maradtunk játszani. az volt, hogy a tesi tagozatosok csinálták mindig a farsangot. mi voltunk a bohócok, mert a bohócoknak flikkezni, meg ugrálni kellett a hercegi pár előtt. szóval a farsang után, lévén tanárgyerekek voltunk, ott maradtunk ugrálni a nagyon vastag, nagyon puha szőnyegen. sokat kacagtunk, mígnem a peti beelőzött, amire én kiakadtam. magyaráztam neki, hogy sorba kell állni, meg mittomén, mire sípcsonton rugott. erre én a hátába haraptam, emlékszem, olyan nagyot, hogy vérzett neki. meg arra emlékszem, hogy a tanáriban ülünk, én anyámmal a bal oldalon, ő az ő anyjával a jobbon (az alsós tanárok jobbra, a felsősök balra voltak a tanáriban), és sírunk, mint az állat, és egymásra mutogatunk, hogy a másik milyen geci.

aztán persze barátságosabbá vált a kapcsolat, de mindig ki tudtuk hozni egymást a sodrunkból. hál istennek hamar rájöttünk, hogy ha együtt rosszalkodunk, akkor könnyebb elviselni egymást.

a huga egyébként akkoriban sportolt, azt hittem versenytornász lesz. nos, nem az lett. a peti asszem cukrász. láttam a hétvégén miskolcon, de nem volt kedvem odamenni. ilyenek.