freakin'

jeee. asszem kezdek begolyózni (de régen használtam ezt a szót).
egyébként a szigeten rájöttem egy csomó dologra, például, hogy nem vagyunk egyedül, no nem mintha ezt nem tudtam volna. meg azt is tudom mostmár, hogy a kolosy térnél, még a nagykanyarnál le kell lassítani 30-ra, ha nem akarok alvázat cserélni. vissza is, oda is. mindegy is.

aztán meg furcsa, hogy az ember végül megnyugszik. egy idő után kikel magából, rohangál, mint a mérgezett egér, mintha minden késő volna egy perccel később, és mintha mindezt nem élhetné át/meg mással, máskor, szóval rohangál, és mikor már látja, hogy tulajdonképpen nincs értelme, akkor nyugszik csak meg, pedig pont olyankor lehetne rohangálás, ha már muszáj.