hullám.

az ági kérte a say hellot, és most beraktam, mert az ilyen nyári, bár inkább utazós, vagy tóparton nézem a tükröződő fényeket napszemüvegbenes. mindegy, a lényeg, hogy visz a hátán, repültet, tágítja a teret valahogy.
először nem akartam felnőni, aztán meg szerettem volna felnőtt lenni. persze nem elveszítve a gyereket. és ezek is mennyire hülye dolgok. csak egy picit, egy picit képes lennék megélni 100%-osan a jelent. ebben segít a zene is - azt hiszem.

tegnap beszélgettünk a pirivel (mintha csak ritkán esne ez meg, na), szóval beszélgettünk, és utálom, hogy van olyan dolog az életemben, ami lezáratlan, illetve rosszul zártuk le, ezért kurvára beragadt az ajtó, se kinyitni, se becsukni nem lehet. és néha a réseken beoson valami, vagy kiáramlik egy illat, egy fénynyaláb, egy gondolat. mindegy na, mindig ezt írom, tudod, hogy nem igaz, csak pont helyett használom, hogy mindegy. mindegy.