bullshit

nehezen viselem már a hülyeségeket. nem tudom eljátszani, hogy érdekel valami, ami nem, és nehezen állom meg, hogy beszóljak, amikor valami nagyon gáz. végülis nem is akarom megállni, mert sosem szerettem korlátozni magamat. a mívelt emberek között akarva, akaratlan olyan dolgokról kezdek el beszélni, amelyek kizökkentik az egész szart a wckagylóból. mégis vannak, akik nem veszik észre a dolgot. tudom, gyerekek, fiatalok még. mégis, mikor én voltam ennyi, soha sem játszottam. ezt csak köszönni tudom miskolcnak. hogy sosem kényszerített arra, hogy maszkok mögé bújjak.