szerda, november 02, 2005

miért van az,

hogy akárhányszor tüzet kérnek tőlem a tűz csiholója című vers első versszaka pörög le a fejemben, amit általában el is szavalok:
csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek, s ha százszor tudtak bátrak lenni, százszor bátrak és viharvertek.

faszom a versekbe is, komolyan. milyen hüje az agy, hogy pörget itt sorokat, képeket, szagokat. kurvaélet.

tegnap néztem egy repülőt, ahogy ereszkedett egyre lejjebb.. én is valahogy így haladok.. majd odaérek. csak addig ereszkedni kell. lassan. fokozatosan. pont.

Nincsenek megjegyzések:

website statistics
hit counters