szerda, november 30, 2005

mesés

amikor belépett, tudta, hogy egészen más a hangulat, de nem foglalkozott vele, csak az állát vakarta lassú mozdulatokkal. a lába remegett, de nem a félelemtől. egy madár ült az ablakon - kinevette, ő pedig visszamosolygott. nincs miért olvasni a gondolataimban, erre gondolt, amikor a lába megakadt a hullámokon. a világvége még tolható, akárcsak minden. mindennek a vége a semmi kezdete, de fordítva is gondolkozott ugyanebben a pillanatban. közben a köd invitálta az ablakon ülő madarat játékra, aki nem tétovázott a válasszal.
leült, hogy kipihenje az érkezés fáradalmait.

Nincsenek megjegyzések:

website statistics
hit counters