a semmittevés édes öröme

is lehetne a címe ennek a postnak, de igazából nem érzek édes ízt, sem örömöt. csak ülök, bambulok ki a fejemből és ennyi.
nagyon régen ittam már, régen mulattam. jó volt egyébként. attól, hogy a piri is ott volt, meg hogy egész nap nosztalgiáztam tegnap, valahogy olyan volt, mint régen. egy picit. ha lehunytam a szememet.