bjútiful pípól

vannak emberek, akik tényleg nem látnak befelé. most ez így nem érthető, tudom. csak hogy.. szóval furcsa, hogyha valaki olyasmit vár el, amit saját maga sosem tart be, nem tart szem előtt. s mikor erre figyelmezteted, akkor ideges lesz, hogy te milyen vagy, és kitérő választ kapsz, és soha sem tudsz közelebb kerülni a megoldáshoz, a vége úgyis az, hogy te vagy a hüje.

érzékeny vagyok, talán azért mert menstruálok, nem tudom.

múlt hét szerdára bejelentkeztem nőgyógyászhoz, még sosem voltam, gondoltam talán itt lenne már az ideje. aztán eszembe jutott, hogy hétfőn kell megjönnie, és lemondtam a nőgyógyit, áttettem csütörtökre. úgyhogy most drukkolok, hogy addigra elmúljon. ilyenek vannak. meg valami iszonyat szar magyar sláger a tévében.

anyám tegnap itt volt, megnézte az új pecót, szerette nagyon. főzött, aztán kikérdezett a szerelmi életemről. megnyugtattam, hogy azért majd gyereket én is biztosan akarok, aranyos volt, azt mondta, őt nem érdekli a dolog, mármint, ha én nem akarok, azt is megérti, és hogy gondoljam meg jól, mert egyedül nehéz gyereket nevelni. aranyos volt.

most meg itt hasalok egyedül és kurvára súlyosan nehezedik rám minden perc. gyűlölöm, amikor tehetetlen vagyok.