péntek, április 22, 2005

lidó

tankcsapdát hallgatnak a szomszéd szobában és nem értem. sosem értettem, de most meg főképp.

azt meséltem épp az egyik kollegámnak, hogy kis koromban az unokaöcsémmel mindig rájártunk a fürdő tükrös szekrényében tárolt lidocain spray-re. ilyen piros flakon volt, hosszú, fém "szórófejjel". és mindig azt játszottuk, hogy befújtuk a nyelvünket, és akkor röhögtünk egymáson, hogy milyen bénák vagyunk. vicces lett volna, ha a légzőcsövünkbe is lejut egy kis lidocain és lebénul a dolog. és nem érzem, hogy lefolyik a nyálam és megfulladok, kacagva. de nem lett így.

Nincsenek megjegyzések:

website statistics
hit counters