olyan ez
mint mikor csomagolsz. leszeded a masnit, aztán a zizegős, színes papírt, majd a doboz jön, finom kiváncsíság fest az arcodra mosolyt, aztán kinyitod és meglátod és már nem az, ami az elején volt, már nem a lehetőség, hanem a nem módosítható.
csak annyit kell mondani, amennyi pont elég.
nem tudom hol vannak a határok. egyébként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése